Posts Tagged ‘szex’

A vadász fegyvere – szextörténet

hétfő, április 4th, 2011

Vadászat közben nemigen nyílt alkalma alsó fegyverét használni, de muris látvány lett volna, ha mindkét lőszerszámát egyszerre szegezné a vadra. Az őzek és nyulak persze nem értékelték volna a látványt, de amikor egy rutinszerű sétája alkalmával egy gombát szedegető lányra lelt… Hosszú percekig nézegette, ahogy hajladozik, és minden mozdulatnál kiszélesedik a derék alatti rész, s minden felemelkedéskor kitüremkednek a mellek. Mire a lány észrevette, hogy figyeli a vadász, egyik fegyvere a vállán, a másik ki akarja szúrni a zöldes nadrágját, ő már el is felejtette az őzeket és a nyulakat, a fácánokról nem is beszélve.
– Mi járatban errefelé, széplány?
– Szedtem egy pár gombát! Baj?
– De baj ám! Mert… tegyük fel… megtámadják a széplányt a vadak, akkor mihez kezd?
– A fácánok? – kacagott szemtelenül a fruska.
– A vaddisznók! Mert azok megérzik az ember szagát, különösen az ilyen vadító női illatokat, azt’ beindulnak a hormonok!
– Csak nem? – hangzott a gyöngyöző nevetés?
– Orrával és agyarával letépi a ruházatot, és mellső lábait ráhelyezi a széplány hátára, és már mozgatja is fürgén a hátsóját…
– Tényleg? – A lány nem tudta eldönteni, mennyi az igazság, s mennyi a vadász szemmel is látható, meredező fantáziája.
– Így ni – lépett közelebb és még közelebb a zöldnadrágos, és agyar híján kérges kezeivel támadt a színes póló takarásában ficánkoló cickókra, ki is bontotta pillanatok alatt.
– Nono! – mondta a lány, miközben nem tolta el a tolakodó kezeket, és nem is hátrált egy lépést sem.
A tejfehér, omlós melleken rózsaszín bimbók virítottak hegyesen. A vadász száját csücsörítve közelített, és már-már egész testétben szétáradt a virágzó női test mindjárt megkóstolásra kerülő íze… amikor a lány hirtelen mégis eltávolodott.
– Pedig nem is vagyok tolakodó – értetlenkedett magában a vadász.
– El kell mennem, mert keresnek már! – mondta a lány kissé elpirulva.
– Vissza tudsz jönni? – reménykedett a zöldnadrágos férfi, egyik markával az ágaskodóbb fegyvert igyekezett kordában tartani.
– Estefelé, biciklivel… – válaszolt a sárgapólós lány, és máris elillant a zavara.
A vadász szabad kezét a bajszához emelte és elégedetten megsimította. Csak nem ez lehet az a lány, akiről mesélik a faluban, hogy éjszaka meztelenül szokott biciklizni? – töprengett magában.
– Itt, ezen a részen megvárlak! – mondta hangosan.
Már jó előre úszott a boldogságban, legalábbis több élénk csepp kitolult a rendületlenül markolászott farka hegyére, amíg hosszan a lány után nézett, ahogy az karján hintáztatva apró kosarát, beleveszett a ritkuló erdőszélbe.
Nem ez volt az első kalandja a vadásznak, szégyen is lenne, ha több mint negyven év erdőjárás során nem akadt volna puskavégre ez-az. Legutóbb duplázásra adódott alkalma, amikor két falubéli nő – akik mindennap a városba járnak dolgozni -, a buszról leszállva útba ejtették az erdőt. Hogy mit akartak csinálni, az nem derült ki, de azért egy sokat látott erdész el tudja képzelni! Csak azt látta, hogy az egyik nő a vastag fatörzshöz nyomja a másikat, és – ahogy egy férfi tenné – benyúl a lábai közé. Ekkor még nem vették észre, hogy nincsenek egyedül, zavartalanul csókolóztak. Két nő, micsoda világ! – mondta ő magában, s amikor közelebb húzódott, hogy jobban kiélvezze a látványt, amit a fokozatosan ruhátlanodó testek ígértek, megreccsent egy gally…
A nők olyan zavarban voltak, hogy bódultan guggoltak le, és engedelmesen váltogatták egymást a vadász középső végén, miután az, látva az ijedtséget és érezve a feszítő szándékot, egyetlen szó nélkül combközépig eresztette zöld nadrágját és mintás gatyáját, és csípőjét előretolva kínálta a kóstolót. Egyiküknek nagyon kicsi szája volt és bőséges nyálat termelt, a másik duzzadt ajkaival úgy körbefogta a makkot, mintha napi nyolc órában ezt művelné. Nézték egymást, ki hogyan csinálja, a vadász meg mindkettőjüket. Ha az egyik fej el akart távolodni, szelíden visszairányította, és mutatta a zacsit, hogy az hozzáférhető. Amikor már a combján folyt végig a sok nyál, a vadász felnyögött, és a két nő között a földre csöpögtette a folyékony töltetet.
– Jó sok! – Most először szólalt meg egyikük.
Maradtak guggoló helyzetben, mintha számítottak volna rá, hogy a vadász még szeretné a módfelett érzékennyé vált fegyverét lankadásig mártogatni hol egyikük, hol másikuk ajkai közé.
Ezeket a nőket nem látta többet az erdőben.
– Biztos elintézik napközben a városban! – szokta morogni bosszúsan, amikor eszébe jutnak. A több mint negyven év alatt kudarc is érte, amire nem szeretett emlékezni. Már messziről hallotta, nem lehetett nem észrevenni, hogy hangoskodók csapata lepi el az erdőt. Közelebb érve látta, hogy négy legény a faluból kikísérte a nagyszüleit néhány napra meglátogató lányt, aki pontosan tudhatta, mi vár rá, mert egyszerre kettejükbe kapaszkodott, és folyamatosan nevetgélt.
Szétrugdosták a barnás leveleket, és az így elsimított avarra leterítették a magukkal hozott plédet. A lány közben kibújt a felsőjéből, és kilépett a nadrágjából.
– Bugyit nem hord? – ámuldozott a vadász.
Az egyik srác betérdelt a leheveredő lány lábai közé, és kapásból belökte a farkát, egy másikuk a feje mellé ereszkedett, és a száját tömködte. Ketten pedig oldalról nézték az eseményeket, és lelkesen gyurmáztak maguknak, várva valamelyik nyílás felszabadulását. Helycsere után a már lefutottak kezdtek bámészkodni, és egyikük egy percen belül ismét karómerev farkával várta, hogy ismét sorra kerüljön.
– Fiatalság bolondság! – morgott a vadász, és ő is nyomorgatta fegyverét.
Amikor újra az első páros következett, a harcra-késszé edzett, vaskos, férfias hímtag hátulról merült a lányba, míg a kisebb és félig-kész másik szerszám a piros nyelv kényeztetését élvezte.
– Mi lesz? Sikerül? – türelmetlenkedett a lány, és megnézte a várakozók pillanatnyi állapotát, hátha valamelyikük közben alkalmassá vált a behatolásra.
Ekkor vette észre a vadászt!
– Jössz, papa? – rikkantott oda vidáman.
Az erdész eddig egyfolytában ágaskodó fegyvere menekülőre fogta – tán el is szaladna, ha nem lenne odanőve? – hirtelen értéktelen miniatűrré húzódott vissza. A fiúk felnevettek, a lány kacagott.
– Nem száll be? – kérdezte az egyik srác is.
A vadász valamit motyogott, a karjával intett, ami akár legyintésnek is értelmezhető lehetett, és elhagyta a helyszínt. Biztos volt benne, hogy a „papa” megnevezés tett rá ilyen gyalázatos hatást, és arról is meg volt győződve, hogy soha nem felejti el ezt az élményt.
Most, amikor várta, hogy visszatér biciklivel a hamvasbőrű, bízott benne, hogy ilyen távlatból megszűnt annak a régi kudarcnak a hatása, és – bár mégis eszébe jut néha – már nem is olyan kínos, csak nevet saját magán. Ezt a csajt pedig, akár biciklivel jön, akár gyalog, úgyis meghágja röptében, itt a fának támasztva.
Kufircolt ő már az erdő túlsó részén, a magaslesen is. Alig bírta rádumálni a csajt, hogy felmásszon vele, még tolni is kellett miniszoknyából kimosolygó hátsóját, ahogy araszoltak felfelé egymás nyomában. Mire felértek – a lány két kézzel görcsösen a kilátó peremébe kapaszkodva -, ő pedig lihegve de álló fegyverrel, már nem is kellett magyarázni, hogy mégsem a kilátást szeretné megmutatni.
A lány látta, amit kellett, s csodálkozásra nyílt a szája, amikor lekerült a zöld nadrág, hogy egyértelmű legyen a helyzet. Nem eresztette el vetkőztetés közben sem a magasles legömbölyített peremét, a vadász már úgy gondolta, hogy így, ebben a helyzetben fogja hátulról megbütykölni. Szerencsétlen lány még tériszonytól is szenvedett, ezért hagyta magát rábeszélni, hogy a szűkös padozaton feküdjön a hátára, s jó magasra húzza fel a térdeit. Kicsit nyöszörgött a kemény deszkán – a vadász arra gondolt, hogy így szokott élvezni -, és egy másfél centis szálkát kellett később két részletben kivarázsolni a pirossá dörzsölt popsiból…
– De hol ez a biciklis?
Elképzelte, hogy az ülés éppen a puncit izgatja útközben, talán már nedvesen száll le a nyeregből. Mindenesetre ő gyorsan megvizsgálja, első dolga lesz. Miért is hagyta elmenni? Csak úgy, üresen! Miből tartott volna megtölteni a kis puncikát a fának döntve? Aztán már vihette volna a gombáit!
Lehet, hogy ráfekteti a biciklire, és ahogy ahhoz támaszkodik a lány, ő hátulról megbütyköli. Milyen bugyija lehet egy ilyen fiatalkának? És milyen a puncija? Jó szoros, biztosan.
Reménykedve, kéjesen markolászta ismét a fegyvert, ki is tette a levegőre, és úgy gondolta: nem is érdemes eltenni erre a kis időre…
Leszállt az este, és előjöttek az erdő szokásos, sejtelmes hangjai. Ilyenkor különösen könnyű lehúzni a bugyikat, amikor a nők – tényleg, vagy csak megjátszva? – megijednek a titokzatos zajoktól, és boldogan kapaszkodnak inkább a jólismert férfitestbe, már amit a kezükbe adnak…
Ha mégsem meztelenül biciklizik ide a kislány – a vadász nem hitt a csupaszon bicikliző fiatal nőről szóló legendákban, éhes vaddisznó makkjának gondolta -, akkor először a bugyit húzza majd le róla, és amikor benyomta a farkát, és fürdeti a lucsokban, közben fogja levetkőztetni. Rántott egyet-kettőt a rendíthetetlen fegyveren, és azon töprengett, mi lenne, ha gyorsan a lány piros szájába lőne… amikor a lőszer, mint erőtlen vaktöltény, négy nagy cseppet formázva a barnás-sárga avarra hullott.

Élvezetes szexpózok a nők számára

vasárnap, április 3rd, 2011

A szex célja a közös gyönyör, de a favorizált módszereket illetően akadnak különbségek. A nők számára a szeretkezés összetett dolog, melynek során a fizikai közelség, az érintések és a csók lehetősége legalább olyan fontos, mint az, hogy minél izgatóbb legyen a helyzet. Ezért van, hogy időnként az ágyban eltöltött idő is próbára teszi a kompromisszum készségeteket, hiszen a párod más helyzeteket találhat izgatónak, mint te. Mivel azonban a női gyönyör kissé komplikáltabb, mint a férfiak számára eljutni a csúcsra, légy határozott, és válaszd a számodra legelőnyösebb pozíciót! Ne gondold, hogy ez önző magatartás, hiszen ha te élvezed az együttlétet, meglátod, az a pasira is hatni fog, és annál fergetegesebb lesz az élmény számára. Ha nincs személyes kedvenced, ismerd meg a többi nő által leginkább favorizált pózokat!
Örökzöld kutya – Az első helyet illetően nagy az egyetértés a nemek között, ugyanis nemcsak a hölgyek tartják a kutyapózt a legjobbnak, de ez ügyben a pasik is hasonlóan vélekednek. A cikk születésének pillanatában 132 voks állt eme póz mellett szavazásunkban, ami egyértelműen azzal magyarázható, hogy a nők igen izgatónak találják, és korántsem csak a párjuk kedvéért esik erre a választásuk.
Amikor ugyanis négykézlábra ereszkedsz, és a partnered hátulról közelít meg ebben a pozitúrában, lehetősége nyílik a mély behatolásra, ráadásul a hüvely legérzékenyebb pontjaival találkozhat a pénisze. Ez az oka tehát, hogy nemcsak számára, de neked is egy orgazmusbiztos szexhelyzet lehet a kutya póz.
Lovagló – A lovagló tipikus női kedvenc, mely az előbbitől kissé lemaradva, de 120 szavazattal még mindig erőteljesen az élmezőnyben végzett. Sok nő azért szereti a helyzetet, amikor hanyatt fekvő párjukon foglalnak helyet guggoló vagy éppen térdelő pózban, mert ekkor az irányítás csak az övék. Hiszen a szeretkezés ritmusát, a behatolás szögét és mélységét egyaránt az határozza meg, aki felül van, arról nem is beszélve, hogy a szemköztes elhelyezkedés az intimitásra is lehetőséget biztosít.
Ha egy kis gyengédségre vágysz, nem kell mást tenned, mint közelebb húzódni a partneredhez, ha pedig egyenes háttal felülsz, kiélvezheted az uralkodó helyzeted, és tekintetének homályos csillogását, amint meztelen alakodban gyönyörködik.
Misszionárius – A klasszikus póz, melynek során a férfi a nőn fekszik, és így történik a behatolás, sokak számára a legjobb alternatíva. Hiszen ez nemcsak romantikus, melynek során úgy fonódhattok össze, ahogy kedvetek tartja, de a női gyönyör szempontjából az egyik legjobb behatolási szöget is ez teszi lehetővé, feltéve, ha szép mérettel rendelkezik a párod.
Bár alapvetően a férfi határozza meg a szeretkezés ritmusát, neked is van szavad: elég, ha megragadod a csípőjét, illetve a sajátoddal próbálsz diktálni egy bizonyos ritmust, és máris az történhet, amit te szeretnél. Ugyanakkor tény, hogy nem a leghevesebben szeretkező párok nagy favoritja a misszionárius, hiszen inkább romantikus ez a szexpóz.
Kanalak
A dobogóról éppen csak leszorulva ismét egy hátulról behatoló szexpóz következik. 84 szavazattal a negyedik helyen végzett a kanál helyzet, ami nem más, mint az oldalt fekvő behatolás, ami olyan, mintha a kiskifli-nagykifli alvási pozícióból kerekedne szeretkezés. Ez a pozitúra kombinálja a mélyre hatoló helyzeteket és a romantikát, alapvetően ugyanis a lassú szeretkezéshez ideális, míg általában a hátulról behatolók gyors ritmussal szoktak párosulni.
Ráadásul egy kis találékonysággal, hajlékonysággal a szemkontaktust és a csókot is megvalósíthatjátok, arról nem is beszélve, hogy az öleléseknek, simogatásoknak különösen nagy szerep jut, főleg a férfi részéről.
Álló – Utolsóként bár, de a nők ötös listáján az álló pozitúra is helyet érdemelt. Sok hölgy kedvence, amikor a férfi felkapja, és úgy húzza az ölére, hogy közben két lábával a derekát átkulcsolhatja. Bár mindkét fél számára megterhelő lehet a helyzet, minden bizonnyal azért népszerű, mert igen szenvedélyes, arról nem is beszélve, hogy a nő számára a férfias erőt is szimbolizálja némileg.
A behatolás szempontjából szoros, mély helyzet lehet, de sajnos nehéz huzamosabb ideig fenntartani, nem árt tehát, ha van egy B-terved is, amennyiben ezt a pózt választod.

Prosti klip az otthon maradottaknak és a szülőknek

vasárnap, április 3rd, 2011


Jelmezben él a nemzet, de jelmezben még senki sem nemzett. Pláne kamionosként. Akármit is állítunk, a legfelszabadultabb bulik egyike a Kamionosok és Kurvák party. Lehet, hogy legközelebb már nem megyünk, de az is, hogy igen. Talán lehetne legközelebb Biztonsági őrök és Pincérnők bulit tartani. Tuti siker lenne biztosan a Focisták és Sztriptíztáncosok bulija is, de most csak ez jutott nekünk. Aranyos fiatalok mulatnak, semmi több nincs ebben az anyagban.

A fodrász kezében

vasárnap, április 3rd, 2011

Minden hónap elején fodrászhoz indulok. Ugyan így tettem tegnap is, de mikor beléptem az üzletbe, saját fodrászomat nem láttam, csak a húgát, aki ott tanult. Na persze nem bántam, hiszen olyan gyönyörű volt, hogy még a lélegezetem is elállt. A feszültség gyorsan feloldódott közöttünk, és csevegésünk hamar flörtölésbe ment át. Majd éreztem, hogy zsebemben rezegni kezd a telefon, amit próbáltam a köpeny alatt kihámozni. Na de ezt a fodrász kislány teljesen félreértette, és simogatni kezdte, majd egy óvatlan pillanatban belenyalt fülembe.
Mondanom sem kell, hogy azonnal kinyomtam a telefonom, és rávetettem magam a lányra, mint ha egy vad kandúr lennék. Nyelvünk vad kardozásba kezdett, farkam pedig azonnal az egekig ért.
Egy raktárhelyiségbe vonultunk hátra, ahol tovább folytattuk kis játszadozásunkat. Egyre vadabbul, és érzékibben harapdáltam ajkait, majd erre ő kihámozta nadrágomból farkamat, és ajkaival rögtön rá is tapadt. Olyan érzékien szopta farkamat, hogy azt hittem azonnal elélvezek. Hevesen járt farkam ajkai között, szinte a toráig hatoltam.
Miközben nyelve farkamon játszadozott, az én ujjaim pedig mellbimbóin köröztek. Egyre hangosabban nyögdécseltünk, majd megfordítottam a lányt, nadrágját letoltam. Erre ő lágyan ringatni kezdte csípőjét, minden mozdulattal falloszomhoz ért, ami nagyon izgatott. Minden ringatózásával aprócska pofont adott makkomnak, majd már az egekig érő falloszom becsusszant szűk járatába. Farkamat teljesen körülölelte a lágy melegség, mire ő hátra hajtotta fejét, én pedig lágyan szívogattam fülcimpáját.
Ritmikusan kezdtünk el mozogni, testünk teljesen összeforrott, érzékeink azonosultak megpróbáltunk azonosulni az emberfeletti csodával. Hangunk egyre elcsuklóbb lett, nyögdécseltünk, és időnként mohón kerestük egymás ajkait. Egyre gyorsabban kezdtünk el mozogni, egyik kezemmel csiklóját simogattam, másikkal pedig mellbimbóit morzsolgattam. Kedvesem kéjtől elakadóan levegőért kapkodott, és éreztem, hogy lassan úrrá lesz rajta a gyönyör. Teste megfeszült, hüvelyizmai farkamat masszírozták, és hangos sikolyok közepette elöntötte a gyönyör. Ennek a látványnak hatására én is követtem őt a gyönyörök birodalmába. Farkamat kirántottam, és hátát beterítettem édes nedvemmel, amelyet csodás érzésekkel töröltem szét rajta.
Majd partnerem megfordult, és teste az élvezetektől roskadozott, és csak néztük egymást átszellemült arccal. Most pedig csak arra várok, hogy a tanoncból igazi fodrász legyen, és én hozzá járhassak….

Az ács baszása

vasárnap, április 3rd, 2011

Szájából, ha éppen nem méretes szögek kandikáltak kifelé, vidám füttyszó fakadt. Délutánonként, amikor a napsugár megette a hatását, és felfelé nyomta a szeszfokot, harsány nótázásba kezdett. Nem számított, hogy a kisváros szélén, vagy a közepén akadt dolga – egyik tető olyan, mint a másik -, szélnek üvöltötte az teljes repertoárját.
Leginkább nyáron szeretett dolgozni, amikor mindenki mást hőguta kerülgetett. Olyankor már délelőtt elővette a leghosszabb és legcsöpögősebb nótákat, és azzal szórta tele a környéket.
– Ezé’ nem haladtál semmit reggel óta! – kiáltott fel a felesége a készülő tető irányába.
Hiába látogatta az asszony naponta háromszor, hiába tartott helyszíni szemlét, ő a földről nem láthatta, amit az ácsmester odafentről! Most is éppen kipottyantotta az arasznyi szöget a szája sarkából, és majdnem utána huppant a mélybe a hosszúfejű kalapács is, a feleség hajszál híján nem menekült meg az égi áldástól, ha nem működnének a reflexek…
Mert mit látott az ács az illatos lécek közül? Miközben az asszony kárálását engedte el a füle mellett, a szemközti ház kitárt ablaka mögött egy összegumizott hajú, széles csípőjű nő nyújtózkodott. Mindene terjengős volt, mellei alig fértek a tartójukba, feneke majdnem szétrepesztette az apró bugyit. Ráadásul oda is mosolygott a mesterre, akinek egyből beindult az egészséges fantáziája, s ugyanakkor a kalapács is újra menekülni akart.
Szerencsére a reflex működött, és a feleség is eltávozott a ház tövéből – egy ismerőssel beszélgetve az ABC felé haladt -, így a község egyetlen ácsmestere zavartalanul szemlélhette az egész ablakot kitöltő látványt. Csavart egyet a forgalomban lévő nóták palettáján, és olyanokra zendített rá, egyikre a másik után, amelyek egyértelműen jelezték a keskeny utcácska túloldalára az ő épkézláb szándékát.
Az áradó testalkatú nő még kicsit mosolygott, majd tett-vett a helyiségben, csak néha bukkant fel hiányosan felöltöztetett teste egy-egy röpke pillanatra. Olyankor széles derűvel jutalmazta a kifogyhatatlan nótákat.
Az ácsmester türelmesen megvárta, amíg a felesége visszafelé jövet is leellenőrzi a munkálatokat, és megjegyzi:
– Ezé’ nem haladtál már félórája semmit!
Aztán gyorsan learaszolt a félkész tetőszerkezetről, és a két utcával arrébb található, korábbi munkája helyszínére távozott, mintha ottfelejtett volna valamit. Bármi ottfelejtéséről szó sem volt, sőt azt már azóta minden nap elhozhatta volna, amikor ilyentájt sürgősen odalátogatott. Inkább vitt valamit sürgősen, amit kapkodva és mohón ürített a főzést félbehagyó háziasszony buja ölébe.
A kétmaroknyi, laza melleket éppen csak kibuggyantotta, a bugyit bokáig tolta, és rádöntötte a nőt a konyhaasztalra. Elégedetten szemlélte a kedélyes félgömböket, miközben éppen csak kigombolta a nadrágját, és előhalászta két kanyarral megcifrázott farkát, majd tüstént benyomta a kitárt punciba. Talán két percig csattogott egymáson a két test – miközben az ácsmester lelki szemei előtt a másik, a szemközti ablakban megcsodált, kiadós formák lebegtek masszívan -, amikor hangos sóhajjal kihúzta az ácsceruzát, és nyögve a nő partjaira kente a tartalmát.
Megelégedetten gombolkozott, még belekukkantott a rotyogó fazékba, s nem törődve azzal, hogy a nő még most kezdett volna úszni a nedves boldogságban, búcsút intett az ajtóból.
Kisvártatva a tetőn fújta ki magát, és hetykén leste a szemközt még mindig bugyiban-melltartóban flangáló ducit.
– Akár téged is megbütykölhettelek volna! – mormogta magában.
Valójában a vágy lelappadt, már nem a melleket találta nagynak, hanem a nő hasát. Sokkal jobban érdekelte volna az a fiatal husika, akit tegnap ugyanebben az ablakban láthatott.
– Az aztán igen! – csettintett a nyelvével, és rázendített a „Jaj cicá”-ra.
A lánya lehetett a méretes nőnek, de nemcsak korban, kiterjedésben is fele vagy harmada. Sajnos ő nem mosolygott, szinte tudomást sem akart venni róla, hogy micsoda nótás kedvű mester dolgozik a tetőn, de a cicik kihegyezve álltak, és a távolság ellenére szinte érződött a résnyi punci illata.
Az ács úgy döntött, hogy a következő napon is még a tető innenső oldalán akad dolga, hátha viszontlátja a hamvas szépséget, mielőtt szokás szerint átszalad az előző munkája helyszínére, sietve belekukkantani a fazék mélyére.

Egy lány napja két részben

csütörtök, március 31st, 2011

Elővette a dobozban rejlő tárgyat, mely egy fekete színű, hosszúkás vibrátor volt. Sóvárgó tekintete elárulta, már nagyon kívánja magába a tisztelt eszközt. Régóta nem nyúlt hozzá, hisz előző barátja tökéletesen ki tudta elégíteni minden szempontból. Most is vágyakozva gondolt Dani testére, a formás fenekére, a szépen kidolgozott felsőtestére, majd egy halk sóhaj hagyta el a száját. Az ágy felé fordult, szép, kecsesen rádőlt. Testét megszabadította a toptól és a francia-fehérneműtől, ami már csak zavarta a további eseményekben.
Átlagos teste volt, mégis az arcát folyton dicsérték, szerették, ha mosolyogni látták, sőt szívesen nézett a tükörbe. Arcát mintha angyalok faragták volna, szőke haja és mandula zöld szeme, kis pisze orra az arcát szépségessé tette. Hihetetlenül el tudta csavarni a fiúk fejét. Teste átlagos volt, mégis vigyázott az alakjára, kellemes tónusú bőrszín, és a bőre teljesen finom volt. Noha soha nem öltözködött kihívóan mégis csinos alkatát sok lány irigyelte. Testét fekvő pozícióba helyezte az ágyon, és mivel ruháitól megszabadult már, szabadon élvezhette a saját testét. Először melleit kezdte el simogatni, majd az oldalát cirógatta. Majd újra a mellét, érezte, ahogy az ujjai között a mellbimbókat morzsolta, ahogy megkeményednek, és megfeszülnek a mellei.
A homlokáról izzadság cseppek csordogáltak, talán a meleg okozhatja, vagy, hogy a testét már a hormonok irányítják. Melleit simogatva, légzése egyre szaporábbá változott, kis sóhajok hagyták el gyönyörű ajkait. Majd a kezével szépen lassan lefelé kezdett el haladni, míg el nem érte a belső combjait. Eközben jobb kezében szorongatta azt a bizonyos „eszközt”, és bal kezével simogatni kezdte a csiklóját. A szemérem ajkai gyönyörűen kilátszódtak, a kis és a nagy ajkak szépen fodrozódtak egymáson. Ujjait a szájához emelte, és óvatos mozdulatokkal, megnyalta a mutató és a középső ujját, és ismét a nemiszervénél simogatta magát, majd behatolt.
Először csak egy ujjal, majd amikor már eléggé nedvesnek érezte már magát, a mutatóujja is csatlakozott. Közben ajkai között egyre hangosabban hagyták el a sóhajok a torkát. Agya folyton Danin járt, a testét idézte gondolatai közt, majd a bal kezét elengedve kicsusszant a saját nedves puncijából, a jobb kezében lévő vibrátort kezdte el használni. Szépen lassan, gyengéden helyezte be magának. Amikor már érezte, hogy tovább nem megy, szépen lassan kihúzta, majd újra be s ki. Ezt a folyamatot ismételte, majd a kis eszköz végén bekapcsolta a rezgő opciót, a bütyköt eltolta balra, érezte, hogy máris mennyivel nőiesebb érzéseket él át az egész teste. Ki-be, ki-be. Felidézte magában Dani farkát, ahogy benne, az ő testében mozog, majd Dani kivette belőle a farkát és érezte, ahogy a forró sperma ráömlik a testére, hihetetlenül jó érzéssel töltötte el.
Visszaemlékezett, amikor a fürdőszobában a tükör előtt hátulról csinálta, Dani találta ki, hogy milyen izgató élmény, és tényleg az. Utána emlékezett, ahogy letérdelt elé, szájába vette a merev hímvesszőt, és fel-alá járt rajta a gyönyörű angyali arca. Visszatért a jelenhez,s torkából feltörő nyögések sorozata, egyre hangosabb és hangosabb lett. Élvezte a testében dúló érzéseket, melyek a gyönyör csúcsához közelítettek. Teste megfeszült, szinte hídba emelkedett. Hirtelen megfeszült és elernyedt, és érezte a nedves váladékot, amint távozik a testéből, később a vibrátor zaja zökkentette ki a pihegésből. Fölnézett, elmosolyodott, majd a takarót magára borítva elaludt.
Kitti zihálva rohant fel a lépcsőn, kettesével szedte a fokokat, majd megállt a zöld ajtó előtt egy pillanatra. Elkalandozott kicsit, attól, amiért ide jött, és eszébe jutott egy héttel ezelőtt mire is gondolt ilyenkor. Soha nem gondolta volna, hogy be is következik. Teste zihált, és hangosan kapkodott a levegőért, amit bőszen be-beszippantott. Mellkasa fel-alá járkált, formás mellei mozogtak, ringatóztak a vékony top alatt. Olyan szőkés barnás haja borította az arcát, amit mély zöld szem ragyogott be, arca sajátosan nőies volt, de a magassága csak átlagos, 170 centiméter körüli, formás, karcsú derekat és egy picit széles csípőt örökölt. Lábai párhuzamosak voltak, az a tipikusan meglátni és megszeretni, no meg nyálat rácsorgatni. Szoros farmer feszült a formás lábain, és egy olyan tipikus tornacsukát viselt.
Ő nem tartotta magát trendinek, de néha napján mégis adott magára. A mai, egy pont ilyen nap volt. Otthon már előre kitervelte, miket vesz fel, és mit fog tenni. Éppen ezért a kedvenc fekete, vékony, csipkés rózsás tangájába bújt bele. A tükörben jó alaposan végigmérte a saját testét, adottságait. Megnézte a 75B-s melleit, és rábólintott, hogy igenis jól állnak. Elégedett volt a látvánnyal, amit a tükörképe nyújtott, igazából alig bírt betelni vele. Nézte formás kis popsiját, ahogy a tanga feszül a harmatos bőrén. Szép. A fiúk váltig állították, hogy a bőrének nagyon jó illata van, de ennek ellenére használta azt az Ed Hardy parfümöt. A többi lány az osztályban komoly riválisnak tekintette őt, pedig alig tett valamit ezért. Gondolataiból a zárak csattogása térítette magához, majd a nagy zöld ajtó kinyílt, és egy vigyorgó fej bukkant elő. Peti. 185 centi magas, közepesen kigyúrt testalkat, de azért minden kockája nem volt még meg formás fiú teste volt és feszes feneke, a lányok szerint.
– Szia kislány, eltévedtél? – kérdezte, majd szélesre tárta az ajtót, egy nagy vigyorral az arcán. A lány a nyakába ugrott és szorosan átölelte, éreztetve kissé vágyait, még jobban átkarolta és a lábaival is átkulcsolta a fiút a dereka alatt. Majd szépen így besétáltak a lakásba, és az ajtó bezáródott mögöttük.
– Üres a pecó? – kérdezte Kitti.
– Naná, én megmondtam előre, hogy ez lesz, remélem nem zavar ez az édes kettes dolog. – kacsintott szép barna szemekkel.
– Á, ugyan, kell ilyen is, igazából alig vártam, hogy itt legyek, már hiányzott a kis Peti. – ezt egy nyelvnyújtással erősítette meg.
Peti közelebb lépett hozzá, megsimogatta az arcát, majd finom, nagy, meleg tenyerét a lány nyakára helyezte, közelebb lépet, annyira, hogy már meg tudta számolni a mini szeplőket a lány orrán. És megcsókolta, finom, forró nyáluk és nyelvük egybeforrt. Peti volt az erősebb, az ő nyelve került át a lány szájába, vívták a saját kis háborújukat, elveszve az idő tengerében. Közben kezeik sem voltak restek, a lány bal keze átkarolta a fiút, és a hátizmain állapodott meg, míg a jobb keze Peti fenekére vándorolt és finoman, de mégis erőteljesen, jelezve, hogy maradni szeretne ott, belemarkolt. A fiú keze még a lány arcán pihent, cirógatta azt. Míg a másik szabadabb kezével a lány testén járt körbe-körbe, és nem tudott betelni az érzéssel. Finom érzés, tapintás, érzékiség, és lassú kín keserves édes szenvedés, amely őrjítően morzsolta fel az érzékeiket. Peti keze elindult lefelé a lány mellkasa felé megcirógatta a melleit, majd körkörös mozdulatokkal lassan lejjebb haladt a pocakra, majd ott finom becsúsztatta a top alá a kezét és az oldalán keresztül a hátára vándoroltak az ujjai, ahol finoman belekarmolt Kitti derekába, amire a lány fel is szisszent, és támadást indított Peti ajkai ellen, finoman harapdálva azt és be-beszívta a saját ajkai közé. Végül a fiú keze megállapodott a lány fenekén, bár a kezét legszívesebben becsúsztatta volna, a farmer túl szoros volt. A lány segítőkész keze, azonnal a segítségére sietett, egy gyors vigyort megejtve kigombolta a saját nadrágját és a srácét is.
Egyszerre szabadította meg magukat a szoros nadrágok gondjától, hiszen Petinek, már erőteljesen állt a farka, készen bármilyen akcióra. Ezt szintén egy kósza vigyorral nyugtázta Kitti, a fiú keze sebesen a lány fenekére kúszott és élvezte amit ott talál, bele-belemarkolt keményebben finomabban, mikor hogy érte. A felsőjüket már le se vették, ajkaik csatát vívtak a másikkal, érintésük egybeforrt, ott simogatták egymást ahol csak érték a másikat. A lány hirtelen lehúzta Peti sötétkék kockás boxerét, és nyugtázva érezte, hogy bizony ápolt területre érkezik, majd érezve a forrón lüktető merev hímvesszőt, megmarkolta, és ritmikusan húzogatni kezdte. Petiből kisebb nyögés roham indult el, érezte alfeléről a gyönyör érzését, nem hagyhatta magát ilyen könnyen legyőzni, éppen ezért Kitti nedves, lucskos tangáján keresztül izgatta, simogatta, amit csak ért, majd egy kézzel félrehúzta a tangát és megkereste a csiklót, Kitti eléggé nedves volt már, bármit el tudott képzelni, ami még történhet.
Ez a gondolat még inkább megzabolázta a lányt és még erősebben húzogatta a srác péniszét. Peti a legfinomabb, legérzékibb testrészét izgatta a lánynak, aki ezt egyre hangosabb és gyorsabb zihálással hálálta meg neki, úgy érezte ez a vég, – Itt a gyönyör, igen, igen – gondolta. Peti lassított, majd megállította a kis szorgos ujjacskáit, és egy hirtelen mozdulattal letépte Kitti tangáját, ami azonnal a földre hullott. Megfordította a lányt és kutya pózba állította ott a parkettán. Alig várta, hogy becsúsztathassa és bele-belelökje dagadó farkát. Egy mozdulattal odaállította a vagina nyíláshoz, és szépen lassan becsúsztatta, a lány felnyögött, érezte ahogy a teste megremeg a kéjtől, de ez még nem a vég, sőt egyáltalán nem a vége. Megint, lassan kivette Kittiből, majd lassan, lassabban mint az előbb belecsúszott. Közben kezei a lány hátát, melleit simogatták, ahol csak hozzájutott a lány testéhez. Majd egyre inkább gyorsítottak a tempón, nyögéseik egymást nyomták el. Kitti nem bírt magával, kihúzta magából a Peti lüktető farkát, a fiút a hátára nyomta és beleült. Újra és újra. Nem bírt magával, eszméletlenül akarta ezt a srácot.
Egyre gyorsabban lovagolt a fiún, érezte a vég közeledését, már nem bírták elnyomni se a nyögéseket, se a sikolyokat. A gyönyör kapuja közeledett, hirtelen megfeszült mindkettőjük teste, érezte Kitti, ahogy Petiből kiáramlik az új élet, bele az ő testébe, elmosolyodott. Eszméletlenül hatalmas orgazmust éltek meg közösen, ritka élmény az ilyen. Hatalmas sóhajtás tört fel belőlük az aktus után közvetlenül, majd a lány lemászott Petiről, és a mellkasára feküdt. Így aludtak el

Norinaga Akira – Barackvirág

csütörtök, március 24th, 2011

A gyorsvonaton találtam rá. Vagy ő talált rám? Sose fogom eldönteni. Mindenesetre a véletlen hozott össze vele – a hálófülkében.
Rendkívül hajszás nap állt mögöttem. Lótottam-futottam kora reggeltől késő estig – vajmi kevés eredménnyel. A vonathoz is rohannom kellett. Az utolsó pillanatban kapaszkodtam fel a szerelvényre, az legutolsó vagonban. Szinte bizonyosra vettem, hogy átgubbaszthatom az egész éjszakát, de azért elindultam a hálókocsi felé. Gondolatban felrémlett előttem, amint reggel gyűrötten-törődötten leszállok majd a vonatról, s a következő napom eleve rosszul kezdődik. A balszerencse már ilyen – ha a pechsorozat beindul, nem akar vége szakadni.
Meglepetés ért: a kalauz, elutasítás helyett kedvesen közölte, van hely.
Üres hálófülkébe vezetett. Nyomban levetkőztem.
Valósággal beleestem az ágyba. A vonat ringatott, lehunytam a szemem. Az órát
Az órát már félálomban csatoltam le a karomról. Nem tudom, mennyit alhattam. Arra riadtam fel, hogy az eszembe ötlött, lefekvés előtt nem mostam fogat. Felkászálódtam. Csupán az éjjeli lámpást gyújtottam fel, amelynek tompa fényénél pótoltam a mulasztást. Fogmosás közben rám jött a szükség. Köntösbe bújtam, kimentem a mellékhelyiségbe.
Visszafelé jövet megálltam a folyosón. Valami kisvároson robogtunk keresztül, a szerelvény még csak nem is lassított. Kibámultam az ablakon, darabig lestem az elsuhanó lámpákat, aztán gépies mozdulattal kinyitottam a fülke ajtaját.
Ugyanúgy csupán az éjjeli lámpa sárgás fénye világította be, mint az én fülkémet. Becsuktam magam mögött az ajtót, és gyökeret vert a lábam.
Az ágyon mezítelen, széttárt ölű nő feküdt, éppen a gésa-golyócskákat húzta ki a hüvelyéből. Mozdulata megdermedt, kikerekedett szemmel nézett. Én meg őt néztem. Formás testű, alacsony termetű, harminc év körüli nő volt. Kis, körte alakú keble a vonat mozgásának ütemére remegett.
Kiszáradt a szám, se köpni, se nyelni nem tudtam zavaromban.
A nő arcán mosoly húzódott. Meghitt hangon suttogta:
– Miért vársz?
Az öle vonzotta a tekintetemet. Megköszörültem a torkom. Az járt az eszemben, hogy bocsánatot kell kérnem.
A nő elengedte a gésa-golyók zsinórját, hirtelen mozdulattal benyúlt a köntösöm alá. Ujjai átfonták a farkam. Egyre mosolygott.
– Miért vársz? Vedd ki a golyókat…
Leereszkedtem az ágy szélére. Arra gondoltam, hogy ilyesmi csak álmokban, vagy elbeszélésekben létezik. A nő ujjai azonban lágyan matattak a farkamon. A hangja ingerkedően csengett.
– Miért vársz, hisz kőkemény már…
Végigsimogattam ölének bozontján, megfogtam a zsinórt. Óvatosan emeltem ki a golyókat, hüvelyéből. Mosolyogva nézte. Kikapta őket a kezemből, becsúsztatta párnája alá. Nyelvével megnedvesítette ajkát, fejét csöppet felém mozdította.
Ráhajoltam a szájára.
Mohón csókolt. Nyelve újra és újra végigtapogatta a nyelvem, igyekezett behatolni a szám legrejtettebb zugaiba.
Kezembe vettem a mellét. Bimbója csakúgy feszült a tenyeremben. Érezhetően jól esett neki, ahogy simogattam, hevesebben csókolt. Altestével közelebb moccant hozzám.
Nem engedtem el a száját, miközben a combja közé emelkedtem.
Hüvelyéhez igazította a farkam. Ujjaival széthúzta szeméremajkát. Lassan nyomultam be a hüvelyébe, de mindjárt tövig.
Odaadóan fogadott be. Hüvelyét egyszerre érzékeltem izgatóan forrónak és csillapítóan hűvösnek is. Viszonylag nagyon széles, ám meglepően rövid hüvelye volt. Makkomon éreztem a méhe nyílását. Ráfeszítettem a farkam.
Kéjesen nyögdécselt. Lassacskán vonta ki kezét az öléből, átkarolva testére szorított.
Mereven feküdtem rajta, nem mozogtam. Méhe nyílásához feszítettem a farkam, és hagytam, hogy a vonat ringasson bennünket. Ő is annyit mozgott csupán, amennyit a vonat zötyögése diktált.
Eleresztettem a száját. Ráfeledkeztem a szemére. Tündökölt a szeme. Csodálatosan szépnek tetszett. Sugárzott a tekintete, jólesett nézni.
Mosolygott, kivillantak szabályos fogai. Nyelvemmel megérintettem ajkát. Csókra nyújtotta a száját, de nem csókoltam meg. Végignyaltam az ajkát. Úgy nyaltam végig, mintha a hüvelye lett volna. Egészen lassan csináltam.
Kedve tellett benne. Farkam a méhszájára feszült, hüvelye szorított, mint a satu. A száját most már hüvelyként tartotta elém. Egészen lassan nyaltam.
Nem tudom, hogy meddig feküdtem rajta így. A vonat valami váltókon robogott át, az erőteljes zötykölődés röpítette a gyönyörbe. Lecsukta pilláját. Hüvelye görcsösen rángatózott, ajka vonaglott. Önfeledt kiáltása beleveszett a vonat dübörgő zajába.
Sokára nyitotta fel a szemét, csodálkozó tekintettel nézett. A hangja szemrehányóan csendült.
– Neked nem volt jó…
Nem bántam, hogy még nem volt jó…
Kivettem a farkam a hüvelyéből. A combja összezárult. Tenyeremmel végigsimítottam a hasa alját, kicsit játszottam a szőrzetével.
Nézte. Hirtelen ütötte fel a fejét.
– Föléd ereszkedjem?
Tartottam tőle, hogy elkapkodná. Különben is elfogott a kívánság, hogy lássam az ölét.
– Ne… Még ne.
Szétnyitottam a combját. Bőre a combja tövén különösen selymes volt. Mosolyogva szemlélte, ahogy megcsodálom. Suttogva bukott ki a száján:
– Felizgatsz.
Válasz nélkül hagytam. Éppen azt akartam, hogy felizguljon. Tenyerem élével fésültem félre a szemérme fölé göndörödő bozontot.
Szokatlanul nagy csiklója volt, meglepően hosszú redő vette körül. Elbámultam a méretén. Még soha sem láttam ilyen hosszú redőt csikló körül. Szeméremajkaknak beillett.
Éreztem a hangján, mosolyog.
– Tetszik neked? Nem csúnya?
Felpillantottam. Valóban mosolygott. Én is elmosolyodtam.
– Szép… nagyon szép, és nagyon furcsa! Tudod, hogy milyen furcsa?
Fogalma sem volt különleges adottságáról, elképedve nézett rám.
– Igazán? Sohasem láttam másnő pináját… Tényleg furcsa?
Lassú, óvatos mozdulattal vontam félre a redőt a csiklója mellől.
Felsóhajtott. Valamelyest jobban széttárta az ölét.
Lassan érintettem a nyelvem a csiklójához. Megnedvesedett már, ámbraillatot árasztott. Úgy nyaltam meg, mint az ajkát. Nedvességének íze ugyancsak izgatott. Végignyaltam hüvelye partját is, belecsókoltam a nyílásba.
Halkan kérlelt.
– Ott fent még kicsit… Ott olyan jó!
Teljesítettem a kívánságát. Ismét kihámoztam csiklóját a redőből. Ezúttal ajkam közé fogtam, egy-két percig tartottam az ajkam között, aztán lágyan körülnyaltam. Megnéztem újra, és megint elámultam, nem tudtam betelni a látvánnyal.
A redőt most ő fejtette le két ujjával. Ismét körülnyaltam a csiklóját. A redőt is végignyaltam. Izgatott, hogy ott az ujja. Rácsókoltam a csiklójára, megnéztem ismét. A redő külseje sötétebb színű volt. Nem eresztette vissza, széthúzta, tartotta. A tekintetünk összetalálkozott. Rekedtes hangon suttogtam.
– Gyönyör! Szoktál játszani vele?
Pillájával jelezte, hogy igen.
Feltérdeltem.
Visszahúztam a bőrt a farkam makkjáról, a makkommal érintettem meg a csiklóját. Előbb csak a csiklót, majd a redő is. Nem vitte el az ujját. Félig lehunyt pillája alól leste, hogyan csinálom. Az eszembe ötlött, ő tudja leginkább, hol a legérzékenyebb pontja,
– Nem akarsz játszani magaddal?
– Most nem. Biztos elsietném… Jobb, ahogy te csinálod.
Lassan mozgattam a makkom a csiklóján, meg a redőn. Egy idő után éreztem, hogy ha tovább folytatom, rálövök a csiklójára. Lekuporodtam az öléhez. Most sem engedte vissza a redőt, várta, hogy a nyelvemmel illessem.
Bolondított a nedvének az íze.
Ügyeltem rá, hogy nagyon lassan nyaljam. Hüvelyéhez vittem az ujjam, de amint hozzáértem, halkan megszólalt.
– Ott ne… Csak itt fent. Itt fent, annyira jó… Szeretnék így elélvezni.
Hamarosan összerándult a teste. Vonaglott minden porcikája. Két ujja elengedte a redőt. Kapkodva lélegzett. Hirtelen emelkedett a könyökére.
– Bocsásd meg, hogy önző voltam… Föléd ülök és…
A szavába vágtam.
– Maradj csak. Felizgatlak előbb.
Visszanyomtam az ágyra.
Feltérdeltem ismét. Megint visszahúztam a makkomról a fitymát. A csupasz makkot a hüvelye bejáratához igazítottam. Nem nyomtam bele, odaillesztettem csupán. Balkezemmel lefejtettem csiklójáról a redőt, jobbom ujjai gyengéden végigzongoráztak a csupasz csiklón.
Hamar felizgult.
– Föléd ülök…
Előbb a farkamhoz hajolt, végignyaldosta teljes hosszában.
Kifordultam az ágy szélére.
Kilépett az ágyból. Az ágyban elnyúlva valahogy magasabbnak tetszett, most szembeötlően alacsonynak, lányos termetűnek látszott. Észrevette, hogy meglepődtem, csilingelően nevetett.
– Zavar, hogy ilyen apró vagyok?
Szembefordult velem. Fellépett az ágy szélére, a farkam fölé guggolt. Filigrán alakjához képest óriásnak találtam a nemi szerveit. Jobbjával megfogta a farkam, néhányszor végigsimított vele a csiklóján-hüvelyén. Előrehajolt közben, leheletének illata az orromba csapott. Jó illatú lehelete volt. Óvatosan visszahúzta a bőrt a farkamról, hüvelye bejáratához terelte a makkom. Nagyon lassan ereszkedett rá, s csak a makkot vette magába. Egyre a markában fogva a farkam, fürösztgette a hüvelyében a makkom. Néhány percig tartott így magában, majd igen lassacskán, apránként fogadta testébe farkam. Mindvégig ügylet rá, hogy visszahúzva tartsa rajta a bőrt, mígnem az egészet a hüvelyébe rejtette. Hosszú ideig tartott, nem hamarkodta el. Hatalmasat lélegzett, alig hallhatóan lebbent fel az ajkáról:
– Várj keveset…
Hátrahajolt kissé. A tompa fény megvilágította csiklóját.
Előbb a nagy szeméremajkat húzta szélesre. Kisimította hüvelyéből a szőrszálakat, amelyeket a farkam besodort, majd a kis szeméremajkat vonta szét. Pőre hüvelyét úgy feszítette a farkamra, hogy szeméremajkai ne csúszhassanak vissza. Kihámozta a redőből a csiklóját, s a redőt a farkam tövére terítve szorosan hozzám tapadt. Kezét a nyakam köré kulcsolva a szemembe nézett.
– Neked jó így? Nem kívánod másképp?
Belemosolyogtam a szemébe.
– A vonattal akarod?
Nem felelt szóval. A szeme nevetett. Fejének könnyes mozdulatával hátradobta haját, száját résnyire nyitva tartotta elém.
Kitaláltam, hogy mit kíván.
Olykor ő is megnyalta a szájam szélét.
A vonat zakatolt, ütemesen ringott.
A farkam egyre jobban belefeszült a hüvelyébe. Méhszája körülcsókdosta a makkom. Önfeledten nyaltam a száját. Szájának íze most a hüvelye ízére emlékeztetett. A melle éppen beleillett a tenyerembe. Mellbimbója hirtelen merevedett majd kőkeményre, remegni kezdett, aztán egész teste görcsösen összerándult.
A hüvelye is összerándult. Rettenetes erővel szorult a farkamra.
Felkiáltott. A kiáltással együtt elszállt az ereje. Jó darabig lankadtan hevert a farkamon. Észbe kapott, megrázta fejét.
– Bocsáss meg nekem! És engedd…
Nem mondta, hogy mit tegyek. Hirtelen állt fel. A farkam majd beleragadt a hüvelyébe. Ujjai átfonták a farkam tövét, nyelve lágyan mozgott a makkomon, ajka újra és újra végigcsusszant a farkamon az ujjáig.
Elképesztően jól csinálta.
Csakhamar elöntött a gyönyör.
Csupán az első cseppeket engedte a szájába. Ajkát a makkom oldalára csúsztatva csókolta kicsit a makkot, majd azt is elengedte, s tenyere vitustáncot járt a farkamon.
Arcra lövelltem magvam.
Nézte a farkam. Lassan vett a szájába ismét. Kiszívta az utolsó cseppeket.
Elhanyatlottam az ágyon. Bénán hevertem. Annyira jó volt, hogy szinte belefájdult az ölem.
Lefeküdt mellém. Odatartottam a karom a feje alá, magamhoz öleltem. Mellemre hajtotta fejét. Súgva szólalt meg.
– Finom az ízed…
Lehunytam a pillám. Könnyű álom ereszkedett a szememre. Percekig tartott csupán. Arra ébredtem, hogy a farkam mereven áll a combja között. Háttal feküdt felém. A farkamat a tenyerével szorította szemérméhez. Makkom éppen a csiklójához. Lassan-lassan lökögetett. Átvettem a mozgását. Akkor visszafordult.
– Annyira jó volt… Nem baj?
Nem feleltem. Széttártam a combját, a teste fölé emelkedtem. Csiklója is, hüvelye is megnyirkosodott már. Azt hihette, megrohanom. A szeme megrebbent, összevonta a szemöldökét.
– Így akarod?
Erre sem kapott választ.
Fél könyökömre támaszkodva a markomba vettem a farkam. A farkammal simítottam szét a szőrzetét, aztán a csiklójához emeltem a makkom. Odatettem csak, egy ideig hagytam, hogy a vonat teljesítse a dolgát helyettem.
Felderült az arca, mosolygott.
– Jó dolga van a pinámnak.
Sokáig bökögettem a csiklóját.
Élvezte. Félig lehunyt pillája alól leset.. Akkor nyitotta fel a szemét, amikor hirtelen tövig nyomtam be a farkam a hüvelyébe. Akkor mosolygott.
– Így akarod?
Nem úgy akartam, csak megkívántam érezni a hüvelyét a farkamon. Mindjárt ki is húztam belőle. Könyökére emelkedett,
– Hadd üljek beléd…
Hátat fordítva akart a farkamra ereszkedni. Gyors mozdulattal kicsusszantam alóla, számra vettem az ölét, belecsókoltam a szeméremajkába.
Halkan gyöngyözően nevetett.
Nyelvem a csiklóját kereste. Lágyan nyaltam a redőjét. Felemelkedett csöppet, ujjával félrevonta a redőt, visszaeresztette számra a pőre csiklót. Lassan nyalogatta. Ő előredőlt, kétrét hajolva nyúlt a farkam után. Ebben a tartásban a csiklója még jobban kiadta magát. Ujja gyengéden simult a makk karimája alá. Nagyon-nagyon lassan fonta körül, ugyanolyan lassúsággal engedte el, hogy aztán ismét rásimuljon, újra meg újra.
Káprázatosan felizgatott a kezével. Eleresztettem a csiklóját, visszamesterkedtem magam az ágy szélére. A hangom rekedtes volt.
– Most már beleülhetsz.
Ő is rekedten suttogott.
– Majdnem elélveztem.
Megint hasonló szertartással ereszkedett a farkamra, mint először. Előbb csak a makkot vette be a hüvelyébe, aztán apránként vette magába a farkat. Sajnáltam, hogy most háttal ül, s csupán féloldalról látom az arcát. Amikor egészen a hüvelyébe vett, tomporának néhány mozdulatával méhszájához irányította a makkom. Élvezte, hogy odatapadt, valamelyest előre is dőlt, hogy erőteljesebben feszüljön rá.
Most se mozogtunk. A vonatra hagytuk a mozgást.
Lüktetett a halántékom. Az eszem a csiklója körül forgott.
– Így nem tudok játszani veled…
Elértette. Combja alá nyúlt, ujjai szélesre tárták szeméremajkát. Lassan vonta vissza a kezét, előbbre vitte. Hüvelye egy-egy moccanásán éreztem, hogy a csiklójával játszik. Suttogva beszélt.
– Ugyanúgy csinálom, mint te… Nagyon jó… És alig tudom fékezni magam, hogy ne csináljam gyorsabban. Magamnak mindig elkapkodom…
Átkaroltam, tenyerembe vettem a mellét, enyhén megszorítottam. Lélegzete felgyorsult. Kiáltva szakadt ki belőle:
– Oh…
Tompora hirtelen moccant, hüvelye félelmetes gyorsasággal mozgott a farkamon. Erőteljesen visszalöktem. Teste megvonaglott, rázkódott minden ízében.
Hamar elcsitult. Ült az ölemben, farkammal a hüvelyében. Nagyot fújt.
– Elkényezteted a pinámat… Megforduljak?
– Előbb térdelj le egy kicsit.
Nem vettem ki a farkam a hüvelyéből. Átfogtam a derekát, szorosan a testéhez tapadva követtem a mozgását. Lassan ereszkedett a térdére. Könyökére dőlt, fejét a padlóra helyezett csuklóján nyugtatta. Visszapillantott.
– Így akarod?
– Csak amíg újra felizgulsz. Utána visszaülünk… Úgy szereted nem?
Mosoly játszadozott az arcán.
– Tényleg elkényezteted a pinám!
Fogtam a derekát. Darabig hagytam pihenni, meg se moccant. aztán lassan, nagyon lassan és majdnem teljesen kihúztam a farkam a hüvelyéből. Ugyancsak lassan toltam vissza bele, és tövig toltam. Mocorogtam, amíg a makkom rátalált a méhszájára. Nekifeszítettem kicsit, néhány pillanatig csupán. a hetedik-nyolcadik alkalommal éreztem, hogy a hüvelye viszonozza a mozgást. Megkérdeztem:
– Visszaüljünk?
Felemelkedett. Tartottam a derekát, most sem vettem ki a farkam a hüvelyéből. Tétova hangon mondta:
– Megfordulnék feléd…
– Majd az ágyon megfordulhatsz… Most nem engedlek.
Felnevetett.
Az ágy szélére ültem, majd hátradőltem az ágyon. A makkom odatapasztottam a méhszájára. Kezemmel fogtam a derekát.
– Most már megfordulhatsz. Lassan fordulj meg, egészen lassan!
Lassan fordult meg, lábát óvatosan emelte át a testemen. Ügylet rá, hogy a makkom, ne csússzon el a méhe nyílásáról. Elcsodálkozott, szája megnyílt kissé. Nyelvével megnedvesítette ajkát.
– Fordulhatok még?
A szememmel intettem igent.
Körbefordult. Aztán megint fordult. Jobbra is fordult, balra is fordult. Többször fordult. A szeme sugárzott, megcsóválta a fejét.
– Nem gondoltam, hogy ez ilyen jó…
Hagytam, forduljon, amennyit csak akar. Sokára elégelte meg, ismét a fejét csóválta.
– Igazán elkényezteted…
Búgott a hangja.
Megállapodott a farkamon. Könyökömre emelkedtem, nem ültem fel, hogy ő előbbre dőlve jobban feszíthesse rám a hüvelyét. Ujjaival szélesebbre húzta szeméremajkait – megint előbb a nagyot, aztán a kisajkat is.
Néztem a redőt, a csiklóján. Csuklyaszerűen takarta a csiklót. Elfogta a pillantásom.
– Ennyire izgat?
– Ennyire.
Kibontotta csiklóját a redőből. A redő szélét ujja közé fogva oda-oda borította csiklójára.
– Így szoktam játszani vele, ha magamhoz nyúlok… Meg így is…
Baljával félrehajtotta a redőt, jobbjának mutatóujját csiklójához érintgette.
Elgyönyörködtem a játékában. Az ujjával kevés ideig csinálta, visszatért az előbbihez.
– Az ujjammal rögtön elélveznék.
A vonat ütemesen ringott. A makkom minden zöttyenésnél meg-megnyomta méhe nyílását. Játszott a redővel, olykor nemcsak ráborította csiklójára, de meg is simogatta vele. Önfeledten mosolygott. Hirtelen emelte rám a pillantását. Lassú mozdulattal rám dőlt, a redőt felhúzta a farkamhoz préselte csiklóját. Keze ott maradt a testünk között, ujjai visszafogták a redőt. A száját nyújtotta.
– Nyald meg kérlek… Úgy, mint a pinámat…
Oválisra formálta ajkát. Lassan nyaltam bele. Lehunytam a szemem, és olyan érzés fogott el, mintha két nővel szeretkeznék. Nyelvét ajka közé tolta, úgy tartotta ott a hegyét, hogy csiklónak hihettem.
Nyögdécselni kezdett, megmerevítette nyelve hegyét. Szaporábban nyaldostam a száját. Beleborzongott, összeszorította hüvelyét. A hüvelye vonaglott meg előbb, a szó szoros értelmében vibrált a farkamon. A teste gondolatnyival később rándult össze. Sokáig rángatózott. Mozgását halk sikolyok kísérték.
Hirtelen szökkent le a farkamról. Fölé térdelt, mindkét kezével marokra fogta. Suttogva kérte:
– Engedd ki… engedd… A pinámra akarom. Látni akarom….
Energikus mozdulatokkal fejte a farkam. Nyílását a csiklójához irányította.
Nem kellett soká csinálnia. Magvam a csikló redőjére csurrant. Baljával elengedte a farkam tövét. Gyorsan félrehúzta a redőt, jobbjával tovább fejt. Odalövelltette a többit a csiklójára, az utolsó cseppet a hüvelye nyílásával törölte le.
Ledőlt mellém. Pihegve szedte a levegőt.
Pillantásom véletlenül esett a karórájára. Két perc híján hatot mutatott. A vér meghűlt az ereimben, felpattantam.
– le kell szállnom!
Magamra kaptam a köntöst. Megcsókoltam az ölét. Rohantam a saját fülkémbe, kapkodva öltöztem, kapkodva dobáltam a holmim a táskámba. A vonat már állt, Csuklómra csatoltam az órám. Vekkere még egyre csipogott. Nem törődtem vele, felrángattam a cipőm.
A vonat éppen gurulni kezdett, amikor leugrottam róla.
Ő az ablaknál állt. Szomorkás mosollyal intett búcsút. A vonat mind gyorsabban vitte a messzeségbe.
Az óra csipogott a karomon. Leállítottam a vekkerét, a vonat után integettem. Akkor döbbentem rá, hogy semmit sem tudok róla, azon kívül, hogy pompás szerető. A nevét sem tudom. A csiklója színéről neveztem el magamban Barackvirágnak, s azóta is hiába reménykedem, hogy hátha még megpillantom egyszer.
Valaki más talán szerencsésebb lesz vele.

Dobott a férjem

szerda, március 23rd, 2011

Az nap, amikor a férjem közölte velem, hogy van valaki más is az életében, azt hittem vége a világnak, óriási veszekedést csaptam. Döbbenten bámultam és próbáltam lebeszélni arról a másikról, nem hittem el, hogy igaz.
Könyörögtem is, két kézzel próbáltam bele csimpaszkodni. A testébe és a lelkébe ugyanúgy. Azt gondoltam, a mi kapcsolatunkkal nem történhet meg az ilyesmi soha! Mi mások vagyunk, a mi eskünk szent és sérthetetlen!
-Szürke vagy Anna finom, de kiszámítható. Meguntalak, az én hibám tudom! Ne haragudj, de nekem ennyi nem elég, a hétköznapiságod fáraszt!
Neki estem Gábornak, és ütöttem, vertem ahol értem. Belerúgtam, téptem a haját és üvöltöttem. Nem értem el vele semmit. Két hét múlva összepakolt és egy mélyet sóhajtva kilépett az életemből. Amikor becsukódott mögötte az ajtó, ordítottam a fájdalomtól, a sporttáskán és a bőröndön kívül magával vitte a fiatalságot, a hitet, a reményt és az odaadást is, minden fénnyel és ragyogással együtt. Nekem csak a tapogatózó sötétséget hagyta hátra, és nem volt hozzá erőm, hogy világot gyújtsak.
Volt pofája azt mondani, hogy még mindig szeret, csak abba a másikba belebolondult!
Hivatalosan nem váltunk el, papíron még feleség vagyok. Gyerekünk nincs sajnos, pedig nem védekeztünk. Gondoltuk jön majd a gyerek, amikor itt lesz az ideje. Így most már a történtek után, nem is bánom, hogy nem vagyok anya.
Emlékszem, annyi érzés kavargott bennem!
Fájdalom, szenvedés, kín, gyilkos ösztön, bosszú és üresség. Minden összeomlott, az egész addigi biztonságosnak hitt életem. Nem volt mibe kapaszkodnom, minden egyetlen fájó ponttá zsugorodott össze. Az éjszakák és nappalok egyformán, pokoli kínban teltek.
Szenvedtem. Biztos titeket is hagytak már el, vagy veszítettetek el valami fontosat, tudjátok milyen érzés.
A történtek miatt az önbecsülésem a nullával lett egyenlő. Ott álltam egyedül, huszonhét évesen, teljesen átlagos külsővel a semmi közepén. Belebámultam számtalanszor a tükörbe, hogy meglássam a hibáimat. Próbáltam idegenként tekinteni magamra, de nem láttam csúnyát, csak hétköznapit. Barna vállig érő hajat, barna, nagy szemet, fitos, szeplőkkel tarkított orrot, vonzó nőies alakot. Akkor meg miért? Suhant át a kérdés az agyamon számtalanszor. Az bántott leginkább, hogy hozzám képest egy bombázóval jött össze.
De. Legalább büszke lehettem rá, hogy jobbra cserélt le, mint amilyen én vagyok! Legalábbis külsőre. Mert szerintem ő csak azt nézte. Szebb, csinosabb, az újdonság varázsáról pedig ne is beszéljünk! Mindegy, hagyjuk ezt.
Szóval három hónapra rá, a barátnőm rá vett, hogy kísérjem el egy baráti összejövetelre. Persze először hadakoztam, nem akartam kimozdulni sem.
– Ne haragudj Éva, de nekem ez nem megy. Elrontanám a hangulatot, a lelombozódott egyéniségemmel! Csak rám kell nézni, egy rakás szerencsétlenség vagyok!
– Begubózva élsz, saját kis lelki világodba bezárva! Úgy csinálsz, mintha Gábor lenne az egyetlen férfi a földön! Bebeszéled magadnak, hogy csúnya vagy, és örök egyedüllétre kárhoztatott. Ez nem így van! Anna, te szép vagy és jó ember. Gyere velem, adj egy esélyt magadnak! Kapcsolódj ki, már azért is megéri eljönnöd!- Vitatkozás közben boroztunk és talán ennek köszönhetően, mégis csak beadtam a derekamat! Évával mentem a házibuliba!
Nem festettem magam ki erősen, csak egy kis szemceruza, pirosító és ennyi. Farmer és póló, nem hódítani mentem én!
Amikor odaértünk egy kicsit megszeppentem az égvilágon nem ismertem senkit. Páran végig néztek rajtam, majd folytatták tovább a beszélgetést, nevetgélést.
– Gyere, bemutatlak pár embernek- karolt belém Éva, de én csak a fejemet ráztam és inkább rágyújtottam egy cigire, mert időközben visszaszoktam rá. Kimentem a teraszra, ami az egész házat körbe futotta, hangulatos kilátást engedve a füves kertre. Éva húzta a száját, amiért nem maradtam mellette, de nem volt kedvem beszélgetni, jó pofizni pedig egyáltalán.
Ahogy álltam a vaskorlát mellett, egyszer csak egy erős szorítást éreztem a vállamon. Hátranéztem és majdnem azt hittem összesek! Nem mintha ájulós típus lennék, de egy isteni fazon állt mögöttem. Egy magas, erős, izmos felépítésű alak. A szemei barátságos nyíltságot sugároztak magukból, de annál is erősebben éreztem a férfiasságát, ami áradt belőle. Rám legalábbis lehengerlő hatással volt.
Nem az a tipikus szépfiú fazon, aki a címlapokon szerepel. Emberibbnek tűnt és semmi mesterkéltet nem láttam benne!
A teste, abban a szűk fehér pólóban és a csípőjére tapadó farmernadrágban, nagyon jól nézett ki. Az arca kissé szögletes, a barna haja bezselézve meredezett az égnek, a szája talán kissé túl húsos, de az összhatás! Az álmaim pasija nézett farkasszemet velem!
– Szia! Látom egyedül érkeztél. Tamás vagyok-nyújtotta felém az erős tenyerét.
– Heló! Én pedig Anna – a keze meleg volt, olyannyira hogy később húztam el az enyémet, mint ahogy illett volna.
– Adsz egy szálat?- Intett a félig elszívott cigarettám felé. Megkínáltam, felé nyújtottam a dobozt.
Követtem a tekintetemmel, az első slukkjából felfelé szálló füstcsíkot. A csillagok ekkor kezdtek ragyogni az égen, legalábbis én ekkor vettem őket észre először. Az esti, sötét lepel megborzongatott, ami miatt fázósan húztam magam össze.
– Menjünk be, te fázol!
Ezután nem emlékszem mindenre, hagytam, hogy az ár magával ragadjon, az a hullám, amit Tamásnak hívnak. Elragadott a lénye, hallgattam a mély zengésű hangját, figyeltem a barátságos, barna tekintetét és mindig elfogadtam a pohár italt, amit rendszeresen a kezembe nyomott.
– Le akarsz itatni?- kérdeztem tőle incselkedve.
– Dehogy, csak látom, hogy bánatod van. Elmeséled?- Csak a fejemet ráztam válaszul. Nem akartam arról papolni neki, hogy elhagytak. Különben is, a lelkem megkönnyebbült és már nem is láttam olyan kétségbeejtőnek a helyzetemet. Végignéztem Tamáson és a női sejtjeim belefújtak, ama bizonyos kürtbe. A belsőmben megszólalt egy hangocska.
Kapás van! Szedd fel, ne hagyd ki az alkalmat. Egyetlen órára is érdemes, még úgy sem csináltál ilyesmit!- Hallgass!- kiáltottam hangosan, Tamás pedig kérdőn nézett rám.
– Hogy mondod?
-Á, semmi, nem érdekes, csak a kis kobolddal veszekszem, aki idebent lakik-mutattam a fejemre.
Tamás nevetése minden gátlásomat elsöpörte. Úgy éreztem, nem akarok semmi mást, csak jól érezni magam, vele.
Közben picit körülnéztem, a hangulat a tetőfokára hágott, táncoltak, kurjongattak, szólt a diszkózene. Odakint az udvaron kisebb tábortűz égett, az emberek vonultak ki-be. Ötvenfős társaság gyűlhetett össze és mi végig, csak egymásnak szenteltük a figyelmünket, mintha egy külön kis szigetet alkottunk volna.
– Elrabolom az időt, a többiek biztos várnak! Menj csak, én elvagyok magam is!- Szabadkoztam.
– Nem! Éreztem, hogy ma részt kell vennem ezen a bulin, TÉGED vártalak, már nagyon régóta – válaszolta Tamás, nagyon őszintének tűnően.
Nevetés.
Ez jellemezte a beszélgetésünket végig. Udvarolt és bevallom jól esett, még akkor is, ha tudtam mire megy ki a játék.
– Egy pillanat, azonnal jövök!- Tamás a fiúhoz ment a tánctér sarkába, aki a hifi berendezés mögött ült. Odahajolt a sráchoz és a fülhallgatót félretolva, valamit belesúgott a fülébe.
Ahogy visszaért már nyújtotta is felém az erős tenyerét, mert egy lassú, dallamos szám csendült fel. Sok pár simult össze, ahogy mi is. Először volt köztünk pár centi, de ahogy lehunytam a szemem, érezni akartam a teste melegét. Odanyomtam magam neki, a széles mellkasába fúrtam a fejem.
Kicsit szédültem, így rá bíztam magam egészen. A zene lágyan ringatott, a kemény izmok melegítettek és most először a három hónap után, újra biztonságban éreztem magam.
Éreztem, amikor néha körbe fordult velem, vagy léptünk párat valamerre.
Egyszer csak kinyitottam a szemem, mert a zene kezdett nagyon távolról hallatszani. Egy szobában találtam magam, ahol az éjjeli lámpa szelíd fénye vonta be a berendezést. A hatalmas franciaágyat, a süppedős szőnyeg vörösét, a jobbra álló asztalt és a két karosszéket is.
Még mindig Tamás karjaiban voltam, és tudatosult bennem, kettesben vagyunk egészen! Mosoly suhant át az arcomon, amikor az állam alá nyúlt és felemelte a fejem. A tekintetem beleveszett a kitágult pupillák mélységébe, az egész testem beleremegett a visszafojtott várakozásba.
Megnyaltam az ajkamat és szinte felkínáltam neki őket. Amikor oldalra biccentette a fejét, és lehajolt hozzám, összeért a szánk. Puhán és lágyan érintett, amitől olvadt viasznak éreztem magam. Mintha ezernyi elektromos szikrácska kezdett volna pattogni a belsőmben, egy hatalmas robbanás előjeleként. Amikor bedugta a nyelvét, megrogytak a térdeim, de ő erősen tartott, majd az ágyhoz tolatott velem.
Óvatosan döntött rá, a karját végig a hátam alatt tartva. A legédesebb tehernek éreztem a testét, amikor rám feküdt a teljes súlyával. Nagyon megkívántam, már minden porcikám izzott. Csak most éreztem mennyire hiányzott nekem a testiség. Annyira akartam ott őt akkor, mint még soha senkit az életben.
Valami elpattant bennem, a szégyenlősség köpenye lehullott, meg akartam kapni mindent, amit a másik csak adni tud.
Felbátorodva a pólója alá nyúltam, hogy végre megfoghassam az izom kötegeket. Forró volt a bőre, az illata őrjítő. Ott simogattam, ahol értem, belemarkoltam az izmos fenekébe is.
– Istenem, csináld még!- nyögte a számba, amikor az izmos, kemény hátsóját fogdostam. Tetszett nekem a hang, amit kiadott, még többet akartam kicsalni belőle.
– Vetkőzz le! – utasítottam, amit meg is tett.
Néztük egymást, amikor egymással szemben állva, szabadultunk meg minden egyes ruhadarabtól. Nem éreztem szégyent, úgy tekintett rám, mint egy istennőre. Figyelte a fehér melltartó alól előbukkanó melleimet, a tekintetétől megduzzadó bimbókat végül, amikor a tangámból is kiléptem, a sima háromszöget a lábam között. Szinte hallottam mekkorát nyel, amikor odapillantott.
Én is hasonló állapotban voltam, fantasztikusan festett Tamás teste. Izmos, de nem csúnyán kigyúrt, széles szőrös, mellkas, keskeny csípő, bordás has, és amikor levette a bokszerét! Felsikkantottam a látványtól, örömömben.
Szép nagy pénisze volt, ami duzzadtan, eresen és nagyon keménynek tűnően meredezett. Barnán göndörödő szőr ölelte körbe.
Ő lépett először mellém és azonnal a mellemre tapasztotta a száját. Enyhén szívott és nyalintott finoman, de érezhetően. Egyik mellemről a másikra vándorolt, repkedett akár egy éhes kis darázs a virágfejek felett.
Én sem bírtam ki. Muszáj volt végigsimítanom a felsőtestét. Amikor úgy éreztem, már mindenhol megérintettem, szépen fokozatosan,a kezem lecsúszott a lába közé.
Annyira jó volt a méretes falloszt fogni! Végig simítottam a hosszán, fogdostam a vastagságát, majd meggyúrtam a herét is, óvatosan gyömöszöltem.
Amikor már mindent bejárt a kezem, rákulcsoltam az ujjaimat a vesszőre, mozgattam a bőrt lassan, majd egyre gyorsabb ütemben. Tamás nyögött és hörgött, az őrületbe kergetve vele. Nem is bírtam tovább, térdre rogytam, hogy közelről is láthassam a forró hímvesszőt.
Odadugtam az orrom, beszívtam az illatát, bámultam a selymességét és az erősségét, a szemem csak itta a látványt. A makk tetején már ott csillogtak azok a harmatcseppekhez hasonlatos kis gömböcskék, amelyek az izgalmi állapot előre haladását jelezték. Muszáj volt megkóstolnom, lenyalnom őket. Cuppogtam az íztől, egyszerűen elkábított, arra sarkallva, hogy még többet szerezzek belőle. Ekkor hátrahúztam a bőrt, amíg csak a fityma engedte és elkezdtem körbe- körbe kényeztetni. Tamás nyögött, és nézett közben.
Az ujjai a hajamat túrták. Borzolta és simította abban a ritmusban, ahogy én finoman elkezdtem szopni. A lábam között már nedves és duzzadt voltam. Az egyik kezemmel lenyúltam, hogy megérintsem magam a legérzékenyebb helyen. Minden puha volt odalent és várakozó. Nem tudtam kétfelé figyelni, így inkább csak a szopásra koncentráltam, amibe egyre inkább kezdtem belelovalni magam.
-Várj, így el fogok menni!- Kihúzta a szerszámát a számból, majd nagyokat sóhajtott. Közben a két ujjával két oldalt, elszorította a farka tövét. Kellett egy perc, amíg megnyugodott és úgy érezte folytathatjuk a dolgot.
Ekkor döntött az ágyra és feküdt a lábam közé.
Felsikoltottam, amikor először belenyalt a puha, szétnyílt ajakim közé. Nyalogatott le- fel, a luk körül, majd csak a csiklómra koncentrált. A combjaim remegni kezdtek, a testem megfeszült. A lepedőt markolásztam, majd a férfi haját simítottam, vonaglottam és dobáltam a fejem.
Két perc biztosan nem telt el, máris éreztem, ahogy a gerincem tövéből kiindul a bizsergés és a kéj hullámai magukkal ragadnak. Sikoltozva élveztem el, miközben szinte majd kitéptem Tamás haját. Mosolygott, amikor szégyenlősen és elpirultan kinyitottam a szemem. Följebb csúszott és a szemembe nézett. Szikrákat láttam a tekintetében, csillogó vágyat. Úgy éreztem a fényei egészen a lelkemig hatolnak.
A teste melegítette az enyémet, a kemény pénisze a hasamat nyomta. Semmi mást nem akartam, mint magamban tudni azt a keménységét. Odanyomtam magam a csípőmmel, ritmikusan és nyöszörögve.
– Mindjárt megkapod, csak egy pillanatot várj- mondta kedvesen a rekedt hangján, miközben gyorsan felállt és addig kotorászott a levetett nadrágja zsebében, míg egy fényes, kis tasakot, nem húzott ki belőle. Hamar feltépte a kotongumi csomagolását és a péniszére gördítette a világos színű, síkos, vékony anyagot. Felszisszent, miközben az érzékeny rúdjához érve a műveletet végezte. Már nagyon vártam, erősen magamhoz szorítottam, amikor újra rajtam feküdt.
Kicsit megigazítottam magam, a lábammal körbeöleltem őt. Harmadikra becsusszant az erős makk, majd végig az egész vastag, forró rúd. Felkiáltottam a boldogságtól, amikor egészen beért.
Muszáj volt a szánkkal is összekapcsolódnunk, mindketten vágytunk rá. Borzongatóan finom volt, ez a fajta egyesülés, majd belefulladtam a csókba, az egész dologba. Mintha egy pillanat alatt átértékelődött volna bennem minden, akárha egy vastag szövetfátyol hullott volna le, a szemem elöl.
Annyira élőnek és erősnek éreztem magam, mint soha, semmikor azelőtt! Ez az érzés volt a legeslegjobb a többi finomság mellett!
Tamás elkezdte a pumpáló mozgást, veszettül jól volt, egy ritmusra járt a testünk, keresve a közös beteljesülést.
Ősi erőt és energiát éreztem, mintha én lennék az első asszony a földön, Tamás pedig a domináns hím, aki csak az enyém. Beleharaptam a vállába, nyaltam a bőrét az erős nyakát, szorítottam és karmoltam, megfeledkeztem magamról teljesen.
Szenvedélyes vihart gyújtottunk egymásban, szikrázott minden és robbanni látszott az egész világ.
Tamás feltérdelt, majd a fenekem alá nyúlt és az egész csípőmet felemelte. Így mozgott tovább, én pedig még mélyebben magamban érezhettem őt.
A nyögésem és a hörgése összekeveredett, egy hatalmas zúgó és őrjítő egyveleggé sűrűsödve. Szárnyaltam a kéj madarán, repültem vele együtt, fel, szédítő magasra.
Egyszerre ért minket utol az orgazmus, ami megremegtette a testünket. Ahányszor ő kilőtt a belsőmben, én annyiszor rándultam össze, szorítva őt erősen. Valósággal magamba préseltem az ondóját. Nagyon jó volt, szinte minden sejtem részt vett a dologban, egy magasabb szféráját éltem meg az orgazmusnak, amit Tamás a lényével tudott belőlem kicsalni.
Amikor rám hanyatlott csak pihegtünk, a bőrünk csúszóssá vált a verejtéktől. Kicsit sem bántam, nagyon finom érzés volt, szinte lebegtünk az orgazmus utáni csodálatos és bágyasztó ködben.
Pár perc múlva legurult rólam és mellém feküdt, a lepedőt óvón húzta rám.
– Köszi!- nyögtem pirulva, mert valamit mondanom kellett és valóban hálát éreztem az egész estéért.
– Én, köszi! Én köszönöm neked ezt az estét, nagyon- nagyon, jó volt! Kérlek, mondj igent, mondd, hogy holnap velem vacsorázol!
– Jól van, szívesen!Viszont lehet, hogy keresnek a többiek, engem pedig Éva a barátnőm.
– Nem, Éva nem keres, mert ő már hazament az egyik barátommal. Engem se fognak itt zavarni hidd el, a vendéglátó apja vagyok!
– Hogyan?- néztem rá nagy, csodálkozó szemekkel.
– Hát igen, már nem vagyok fiatal, negyvenkettő leszek a nyáron. De, ha neked ez ilyen nagy gond, akkor…
– Nem! Csak meglepődtem. Nagyon is tetszel!- Tamás elmosolyodott és ezután csókolt meg újra, amitől a testem megint lázba kezdett jönni. Igen, még háromszor feküdtem le vele ezen az éjjelen és ott maradtam a házában.
Jól gondoljátok, nem tudtunk csak úgy elszakadni egymástól másnap, ahhoz túlságosan jól éreztük magunkat együtt. Közös kincsre leltünk, és egyikünk sem naiv, hogy hagytuk volna, csak úgy kárba veszni!

Norinaga Akira – Lótuszvirág

kedd, március 15th, 2011

Ott ültünk a nyitott ablak mellett. Valami pihe szállt a hajára. Leemeltem. A szeme megrebbent, a mosolya ellágyult. Szája megnyílt kissé. Remekül csókolt.
Halványkék selyem kimonója alatt nem viselt fehérneműt. Felsőtestének lassú mozdulatával maga emelte a tenyerembe a keblét. Keble pontosan beleillett a tenyerembe, s amint hozzáértem, feszessé merevedett. Tudtam, a melle ugyanolyan érzékeny, minta az öle. Megoldottam a kimonója övét. Enyhén hátrahajolva ledobta magáról a kimonót. Mellrózsája élénkvörössé vált, bimbója dagadozott. Ráhajoltam, nagyon gyengéden csókoltam. Tarkómon éreztem perzselő lehelletét, ujjai a nyakamra simultak. Lassan csókoltam, nyelvem a mellbimbójára tapadt. Remegés futott végig a testén. Kezem a másik mellére csúszott, annak bimbója is megmerevedett már. Minden ízében reszketni kezdett, hirtelen összerándult, önfeledt sikoly szakadt fel a torkából. Kiengedtem a számból a mellbimbóját.
– Elélveztél?
Suttogva kérdeztem. Csak a szeme intett igent. Öle alatt néhány csepp nedvesség csillogott a padlón. Kuncogva suttogott.
– Tudtam, hogy ez lesz. A bugyit már előre levetettem… Még szerencse.
Valahányszor elélvezett, nedvesség lövellt ki az öléből. Valamivel kevesebb, mint egy férfi magja. Különös tulajdonsága rettenetesen izgatott. Csókolni kezdtem a másik mellét, azzal is elélveztettem. Öle alá csúsztattam a kezem, jólesett érezni, ahogy a tenyerem megnedvesedik.
Mosolygott rajta.
Lefektettem az ágyra. Széttárta combját, hosszúkás, vékony ujjaival szétsimította szőrzetét. Nem dőltem rá még. Gyönyörködtem az ölében. Szeméremajkának széle sötét, majdnem barna volt, szemérme bíborszínben ragyogott. Lüktetett a halántékom, bolondos ötlet jutott az eszembe.
– Játszanál magaddal? Szeretném látni, hogyan csinálod…
Meghökkent kicsit, lehunyta szemét. Két ujjával közrefogta csiklóját. Egészen lassan simogatta. Kiszáradt a torkom a látványtól. Amikor a teste remegni kezdett, hüvelyébe nyomtam a mutatóujjam. Sikoltozott gyönyörűségében, kilövellt megint. Néhány pillanatig ernyedten pihegett. Hüvelyében hagytam az ujjam, nyelvemmel a csiklójához értem. Alig érintettem hozzá. Csiklója másodperceken belül mereven ágaskodott a nyelvem után. Lassan csókoltam a csiklóját. Csak a csiklóját. Amikor újra remegni éreztem a testét, lágyan végignyaltam a hüvelyét az ujjam felső része körül. A számban fogtam fel a cseppjeit.
Felsóhajtott.
– Nagyon értesz hozzám.
Hirtelen emelkedett fel az ágyon, kezébe vette a botom. Lágy volt az érintése. Megcsóválta fejét.
– Akkora lettél, hogy szinte félek tőled.
Szájába vett. Nyelvét végigfuttatta a farkamon. Lehelletfinoman futtatta rajta. Kevés ideig hagytam.
– Gyere…
Fölém ült, magába vett. Nem engedtem mozogni, leszorítottam, olykor hagytam billegni csupán. Ült a farkamon, és élveztem hüvelye pompás érintését. Széthúztam a szeméremajkát. Elértette, mit akarok, játszadozni kezdett a csiklójával. Izgatott a csikló merevsége, mély vörös színe. Felemelkedtem kissé, szába vettem a mellét. Úgy csókoltam meg a melle rózsáját, mint az imént a csiklóját. Abban a minutumban elélvezett. Lestem közben, hol járatja az ujját, amikor elönti a gyönyör. Lehanyatlott a keze. Hagytam kis ideig, hadd fújja ki magát, majd visszahúztam a kezét, vele nyittattam szélesre szemérmének nagyajkát. Csiklója ismét felduzzadt. Szemem sarkából lestem az arcát. Kitágult szemmel figyelte, hogyan játszadozom a csiklójával, s amint a teste remegni kezdett, halkan kibukott a száján:
– A mellem…
A másik mellét csókoltam meg. Öléből kicsapott a nedvesség, teste összerándult. Ellankadt megint. Felsóhajtott.
– Most elszívnék egy cigit…
Az éjjeli szekrényben hevert néhány cigaretta. Nem hagytam, hogy leszálljon érte. Addig nyújtóztam, amig végre elértem egyet. Meggyújtottam. Nagyot szippantott belőle, messzire fújta a füstöt. Mosolyogva nézett. Ölével ösztönösen kezdett mozogni. Leszoritottam a tomporát.
– Ülj csak, nem mozogj…
Rekedtes volt a hangom. Félig lehunyta pilláját. Teste mozdulatlanul tapadt hozzám, hüvelye moccant csupán.Megszorította-eleresztette a farkam. Lassan, számítóan csinálta. Olykor-olykor szippantott egyet, aztán megfeledkezett a cigarettáról. Szorításai meggyorsultak. Testén végigfutott a remegés, mozogni próbált. Nem hagytam, egyre erősebben szorítottam a tomporát, hogy csak a hüvelyével mozoghasson. Hirtelen rándult össze a teste, hüvelye valósággal görcsölt, présként szorított magába. Feszítettem belé a farkam, ahogy csak tudtam. Önfeledten sikoltozott, csatakossá lövelte az ölem. Eldőlt rajtam, haja az arcomba hullt. Hirtelen emelte fel a fejét.
– A cigi… Elvetted az eszem. Jó, hogy nem égettelek meg!
A csonkot odahajította a hamutartóba. Tündöklően csillogott a szeme. Rám hajolt, suttogva kérte:
– Gyere hozzám hátulról.
Négykézlábra állt, szétsímította szőrzetét. Jobbjának gyűrűs és és középső ujja közé fogta csiklóját. Lassan csúsztattam a farkam a hüvelyébe. Tövig magába vett, most ő nem engedett mozogni. Csiklójával játszott, hüvelyével meg-meg szorította a farkam. remekül csinálta. Rásimultam a hátára, tenyerembe akartam venni a mellét. Elhúzta a kezem, suttogott.
– Ne még…
Gyönyörű tompora volt. megcsodáltam a két ülőgumó közötti völgy ívét, meg kellett simogatnom. Véletlenül értem a végbélnyílásához. Megremegett tőle. Megnedvesítettem az ujjam, óvatosan nyitottam szét. Majd olyan könnyen fogadott be ott is, mint ahogy a farkam bevette a hüvelyébe. A farkammal meg se próbáltam mozogni. Csak az ujjam mozgattam, lassan, óvatosan.Csöppet feljebb emelte tomporát, hogy jobban hozzáférjek. Hüvelye megint présként szorította a farkam. Artikulátlan hangok törtek fel torkából, ismét elélvezett. Elnyúlt alattam, mint akit leütöttek.
Nem akartam ráfeküdni. Könyökömre támaszkodva hajoltam fölé. A farkam nem vettem ki a hüvelyéből. Hosszúnak látszó ideig hevert aléltan. Lassacskán eszmélt, fejét felemelve visszanézett.
– Te még nem is élveztél…
– Élvezlek.
Ajka körül mosoly játszott.
– Így akarod?
Nem úgy akartam, de nem mondtam meg neki. Ráereszkedtem, tenyerembe vettem a mellét. Amint hüvelye ismét iszamossá vált, kivettem hüvelyéből a farkam. Csodélkozva kapta hátra a fejét. Elnevettem magam.
– Ereszkedj rám…
Fölém térdelt. Megfogta a farkam, néhányszor csiklójához dörzsölte. Csiklója lassan fölmerevedett, akkor odébb toltam a kezét.
– Alul vegyél be.
Meglepődött kicsit. Tátova mozdulattal igazította a farkam az alsó nyílásához. Nagyon lassan, centiméterről, centiméterre eresztette magába. Tágra nyitotta szemét. Arca meglepetést tükrözött. Amikor egészen befogadott, egy pillanatra lehunyta pilláját, lágy hangon megszólalt.
– Furcsa…
Láttam rajta, nincs ellenére a dolog.
Megkértem, húzza szét a szeméremajkát.
Balkezemmel a csiklóját simogattam – éppen csak le-lenyomtam, egészen gyengéden. Hamar harmatos lett, akkor bevittem az ujjam a hüvelyébe. Szinte mindjárt elélvezett. Hosszan élvezett, perceken át vonaglott, sikoltozott, végül kirántotta az ujjam a hüvelyéből. Végigzuhant rajtam, levegő után kapkodott. A farkam még benne volt, és ő megcsóválta fejét.
– Hogy te miket kitalálsz… Most már sehol se vagyok szűz!
– Elég hosszú ideig voltál az, nem? Miért nem szóltál, hogy ennyire érzékeny vagy alul? Mosolygott.
– Azért férfi a férfi, hogy kitalálja.
Óvatos mozdulattal megemelte tomporát, kicsúsztatott magából. Lekuporodott mellém. A farkam nézte, átkulcsolta ujjaival. Nagyon lágyan ért hozzá, végigsimította néhányszor. Gyengéden csinálta, a bőr alig moccant a farkamon a keze nyomán. Aztán fölé hajolt, ajkát érintette a makkomhoz. Finoman érintette hozzá, és nagyon-nagyon lassan. Szinte alig mozgott az ajka. Makkomon éreztem a lehelletét. A lehellete is izgatott. Olyan simogatónak hatott, mint az ajka érintése. Legszívesebben belenyomtam volna a szájába a farkam. Hátrahajolt kissé, kezét a farkam tövére illesztve, szemlélgette. Megint ráhajolt, nyelvével simította át a makk bőrét. Lágyan, gyöngéden simította át. A farkam ágaskodott, megmeltem a derekam, ő azonban felütötte a fejét.
– Maradj. Nem fogsz gyorsan elélvezni.
Búgott a hangja. Lehunytam a szemem.
Ajka közé fogta a makk peremét, gyengéden meg-megszorította. A nyelvével később ért hozzá, rá-rá simított vele, aztán csókolni kezdte. Csigalassúsággal csókolta. Csak a makkot. Jobbját a farkam alá csúsztatta, tenyerébe vette mindkét golyómat. A melle után nyúltam, de elhúzta. Bocsánatkérően suttogott.
– Most ne izgass fel…
Újra a makkom csókolta. Csigalassúsággal, csak a makkot. A szívem a torkomban kalapált, a halántékom lüktetett. Nyelve hirtelen szaladt meg, végigfutott a farkamon. Egy pillanatra csupán, talán azért csak, hogy, benedvesítse. Ismét a makkom vette kezelésbe. Árnyalatnyival erősebben fogta ajka közé, valamelyest a csókja is erőteljesebb lett. Nagyon kicsit lett erősebb.
Megadtam magam. Lehunyt szemmel élveztem a játékát. Nyelve másodszor, harmadszor is végigcsókolta a farkam teljes hosszát.
A testem merevre feszült. A halántékom dobolt. Fel-felnyögtem. Sokára szánt meg. Hüvellyé formálta száját, rátapadt a farkamra. Ahogy csókolta, meg-megszívta közben.
Felkiáltottam. Fel kellett kiáltanom. Elöntött a gyönyör.
Nagy kortyokban nyelte a magvam. A szája még mozgott a farkamon, már valósággal fájt az érintése. Összerándultam.
Kiengedte szájából a farkam, elnyúlt mellettem. Önfeledten öleltem át, hallgattam a szuszogását. Sokára mozdultam meg, ajkamhoz vontam a kezét.
– Köszönöm.
Könyökére emelkedett, félrehajtotta kissé a fejét. Haja előrelibbent, eltakarta fél arcát. Meghitt hangon suttogott.
– Felizgattál, pedig nem akartam… Kicsókolsz majd?
Ki kellett mennem. Amikor visszatértem a szobába, combját széttárva, hanyatt feküdt az ágyon, cigarettát szívott. Leültem az ági szélére. Elém tartotta a cigarettát. Megszívtam. Ő kuncogott.
– Mindig újra felizgulok tőled… Ez miért van? Különösen dús, meglepően hosszú fekete szőrzet borította ölét magasan, a hasa aljáig. Itt-ott egy-egy ezüstös szál vegyült közé. Ujjaimmal beletúrtam. Mosolyogva nézte, szippantott a cigarettából.
– Előbb szívjuk el.
Otthagytam a kezem az ölében. Azon tűnődtem, hogy én is mindig újra felizgulok tőle.
Rendhagyó viszonyunk volt. Sose beszéltünk róla. Soha nem is mondtam neki, hogy szeretem. Egyedül nevelte két lányát, a férje otthagyta. Én azután ismertem meg. Ügyesen kezelte az ecsetet, selyemképek festéséből, eladásából élt. Főleg amerikai turistáknak árusította őket, egy szálloda mellett, az utcán. Megakadt a szemem a kezén, aztán rajta. A nőkön valahogy megérezni, ha kielégítetlenek. Arca nem volt szép, de kedvesnek látszott. Csillogó szemmel nézett vissza. Kertelés nélkül adta tudtomra, hogy tetszem neki. Mindjárt hozzá is tűzte, hogy van egy állandó kapcsolata, amelyet semmiképp nem kíván kockára tenni, egyrészt mert biztos támaszt jelent a számára, másrészt azért sem, mivel a férfi becsületes ember, nem kívánja megsérteni a hiúságában. A két ok miatt csak hébe-hóba kereshetem fel, mégpedig minden esetben előzetes megbeszélés szerint. Mosolyogva replikáztam, hogy én sem jelentem be a feleségemnek: összeakadtam egy kedves teremtéssel. Egyszerre nevettük el magunkat, s néhány nap múlva szerét ejtette, hogy felmehessek hozzá. Olyan természetességgel adta nekem a testét, mintha évek óta ismertük volna egymást. Hálás volt a gyönyörért, mint mondotta, ritkán részesedett benne. Valahai férje is, jelenlegi szeretője is a saját élvezetével törődött csupán. Ámuldoztam a szavain, számomra érthetetlennek tűnt fel, amit mondott. Pompás nő volt. Ha kissé odafigyelnek rá… Szerencsémre nem figyeltek oda. Mindkét gyermeke tíz esztendő felett járt, de a keble különösen kivételes fokú érzékenységét én fedeztem fel a második pásztoróránkon. Arra is én vezettem rá, hogyan mozgassa külön – testétől függetlenül – a hüvelyét. Két gésalyócskával ajándékoztam meg. Számomra furcsa volt, hogy nem ismeri ezeket az egyszerű eszközöket, s hitetlenkedve hallgatta a használati utasítást: tolja fel mélyen a hüvelyébe, és próbálja megtartani benne hosszabb időn át, napi teendői végzése közben is. Meglepően rövid idő alatt csodálatos jártasságot szerzett vele, s tudományával sikerült teljesen lekötnie állandó partnerét. Számomra – hosszú ideje már – akkor tette szabaddá magát, amikor csak rnegkívántam. Engem is meglepett, hogy most, ennyi idő után, újabb érzékeny pontjára találtam rá az alsó nyílásán. Sajnáltam, hogy nem előbb. Amint mindez az eszembe tolakodott, nem álltam meg kérdés nélkül.
– Használod még a gésa-golyókat?
– Elpirult, pillanatra lesütötte a szemét.
– Olyankor, ha sokáig elmaradsz. Akkor igen… Berakom őket, és csakhamar elélvezek anélkül, hogy magamhoz nyúlnék. Amióta megvannak a golyók, nem nyúltam magamhoz nélküled. Veled más… Ha előtted játszom magammal, mindig az az érzésem, hogy téged izgatlak…
Hirtelen harapta el a folytatást. Nevetős arccal tette hozzá:
– Előtted kifejezetten kívánom simogatni magam odafent. Amikor nézed, sokkal jobb, mint máskor szokott lenni. Nem tudom, miért?
Kioltotta a cigarettát a hamutartóban.
Ujjaim önfeledten játszadoztak a szőrzetével.
Odavetette pillantását, sugárzott a szeme. Ölére hajoltam. Nem használt illatszert, természetes illata viszont bódított, sajátos illattá vegyült az én testem szagával. Jólesett beszívni. Ujjaimmal szétfésültem buja szőrzetét. Hüvelyének illata még erőteljesebben csapott meg. Kitágult, reszketett az orrcimpám. Éreztem, nézi, ahogy nézem. Ráfeledkeztem tojásdad alakú nyílására. Felette a csiklója lassan-lassan meredezett, halvány rózsaszínűről vörösre változott. Elmosolyodtam: pontosan olyannak látszott, mint egy miniatűr hímtag. Gyönyörűnek találtam, és élveztem, hogy a szemem láttára peckesedik. Megérintettem a nyelvem hegyével, kissé megbillegettem erre-arra. Ennyi hiányzott hozzá, hogy kimerevedve haragosvörös színt öltsön. Izgatott a látványa. Úgy fogtam óvatosan az ajkam közé, mint az imént Lótuszvirág vette ajka közé a farkam makkját. Éppen hozzáértem csak. Vártam, hogy benyirkosodjék, akkor eresztettem rá a nyelvem. Röpke csókban fürdettem, aztán ajkam közé szíva gyengéden megszorítottam. Egy pillanatra csak.
Lótuszvirág hatalmasat sóhajtott.
Nyelvemmel körbetapogattam a csiklóját. A hegye különösen izgatott. Hirtelen engedtem ki a számból. Nyelvem végigsiklott a hüvely teljes hosszában a nyílás mindkét partján, le az alsó nyílásáig. Belecsókoltam az alsó nyílásába, majd visszafelé haladva a hüvelye közepébe. Hegyes-keményre nyújtottam a nyelvem, körültapogattam a hüvely bejáratát. Ezt is hirtelen hagytam abba, ajkam közé kaptam a csiklóját, fogtam csupán, némelykor ráengedtem a nyelvem, olykor meg is billegettem a nyelvemmel. Kezemmel szélesebbre húztam szét a szeméremajkát, hogy a hüvelye jobban feszüljön.
Pihegve szedte a levegőt. Keze a farkamhoz tévedt. Ujjai átfonták a farkam, gyengéd mozdulatokkal meg-megszorított.
Megint végigsiklottam a hüvelyén, az alsó nyílásáig. Most ott merevítettem hegyesre a nyelvem. Nyögdécselve élvezte, hogy a nyelvein a záróizmát feszegeti. Eleresztette a farkam, mindkét kezével széthúzta a tomporát. Nyelvemmel körültapintottam alsó nyílásának bejáratát, mint az imént a hüvelyét. Hosszabban időztem rajta, mint a hüvelye bejáratán, közben ujjam közé vettem a csiklóját. Halkan kérlelt.
– Ne még… Csak ott alul…
Lassan csináltam, nagyon lassan. Mindkét keze a tomporára feszült. Ujjai egyre közelebb csúsztak alsó nyílásához, úgy húzta szét a nyílást, mint a szeméremajkát szokta. Belefeszítettem a nyelvem. Altestét kimerevítette, visszafojtotta lélegzetét. Lágyan, hosszan rácsókoltam a nyílására, majd ismét merevre nyújtottam a nyelvem. Lélegzete felgyorsult. Nem akartam, hogy hamar elélvezzen. Az járt az eszemben, minél tovább nyújtom el a gyönyörét, annál jobb lesz neki. Megint rácsókoltam a nyílására, valamivel hosszabban, mint az előbb. A merev nyelvem várta, suttogva bukott ki a száján:
– Ne kínozz… Csak úgy, mint az előbb…
Teljesítettem a kívánságát. Örültem, hogy a gyönyör újabb forrását fedeztem fel rajta. Öle remegni kezdett, aztán egész testén végigfutott a remegés. Felsikoltott. Nem hagytam abba, tovább feszegettem a nyílását. Valósággal görcsbe rándult tőle. Keze lecsúszott a tomporáról, ernyedten ejtette maga mellé, pihegve kapkodott levegő után. Még lágyan rácsókoltam a nyílására. Már elhagyta a heve, tűrte csak.
Felemelkedtem kissé, könyökömre dőltem. Néztem az ölét. Csatakos volt, csiklója parányivá töpörödött, pasztellszínt öltött. Megsimogattam a szőrzetét.
Ő is felemelkedett, megrázta fejét.
– Önző voltam, ne haragudj…
– Jó volt?
Sugárzott a szeme, biccentett csak. Ágaskodó farkam után nyúlt, ujjaival végigcirókálta. A hangja meghitten csendült.
– Heveredj le és engedd el magad.
Alám csúsztatta tenyerét, kissé megemelte a zacskóm. Lágyan fogta. A nyelvével is lágyan illette. Végigcsókolta, fokról fokra haladt felfelé. A farkam tövén széthajtotta a szőrt. A farkam tövét csókolta. Finoman csókolta, alig ért hozzá a nyelvével. Lágy érintése különösen ingerelt, vártam, hogy feljebb és feljebb csúsztassa a nyelvét. Nem siette el. Körülbelül a feléhez érve két ujjával átfont, óvatosan visszahúzta a farkam bőrét, szabaddá tette a makkom. Milliméterről milliméterre nyaldosta meg a farkam, egészen fel a makk pereméig. A makkot hirtelen fogta be szájába, nyelve végigfutott a kupoláján, s rögtön elengedve kapta ajka közé. Nem érintette meg a nyelvével, tartotta csupán az ajka között.
Kerekre tágult szemmel bámultam, ahogy csinálja. Tekintetünk összeakadt. Perzselt a pillantása. Láttam rajta, hogy ismét felizgult. Nem kérdeztem meg. Jobbommal magam felé húztam mindkét combját. Elértette. Anélkül, hogy a farkam kiengedte volna az ajka közül, átvetette lábát a mellemen.
Csiklója már ismét merevre duzzadt, különös izgató illatot árasztott. Ajkam közé vettem, ugyanúgy, ahogy ő fogta ajkával a makkom. Éreztem, hogy beleborzong.
Széthúztam a szeméremajkát.
Utólag jöttem rá, hogy pontosan követtem az ő szájának mozdulatait. Ösztönösen követtem. Ugyanúgy csókoltam végig a hüvelyét, mint ő a farkam.
Ugyanúgy tartottam ajkam között a csiklóját, mint ő makkom. A mozgása ütemét is átvettem. Amikor gyorsabbra váltott, én is gyorsítottam, amikor lassított, én is lassítottam. Egyszer-egyszer elengedett, néhány pillanatig nézte a farkam. Olyankor én is elgyönyörködtem hüvelyének-csiklójának látványában. Amikor nyelvemmel a hüvelye nyílását feszegettem, éreztem, hogy ugyanúgy meg-megszorítja hüvelyét, mintha a farkam járna benne, s ajka erősebben tapad a makkomra. Ha ráeresztettem a nyelvem a csiklójára, ő is csókba fürösztötte a makkom.
Úgy éreztem, mintha valami lassított felvételt néznék, miközben magam is részese vagyok a filmben történteknek.
Elengedett ismét. Én is elvettem az ajkam a csiklójáról. Arcához szorította a farkam. Nagyon halkan szólalt meg.
– Nem bírom tovább… A mellemre engeded majd?
Szó nélkül vettem vissza ajkam közé a csiklóját, megbillegettem a nyelvemmel. Tudtam, hogy ezt a mozdulatot különösképpen kedveli. Megborzongott tőle. Lassan-lassan billegettem a csikló hegyét. Lélegzete felgyorsult, egész testében megremegett. Artikulátlan hangok törtek fel a melléből. Hosszan élvezett, sokáig lövellte a nedvét. Hirtelen kapta el a számról a csiklóját, felült.
– Engedd rám…
Feltérdeltem. Közelebb csúszott hozzám. Kevés nyállal megnedvesítette melle rózsáját, odaillesztette hozzá a farkam. Suttogva kért.
– Húzd vissza…
Értettem, mit akar. Balkezemmel leszorítottam farkam tövén a szőrzetet, jobbommal visszahúztam a bőrét, amennyire csak tudtam. Ő baljának tenyerével átfonta a farkam tövét, lassan, körkörösen mozgatta a makkom a mellbimbója körül. Jobbjának megnedvesített ujjai fürgén száguldoztak fel-alá a farkamon, mint valamilyen fuvolás a hangszerén. Alig-alig érintettek, csupán a makkom karimáján simultak szorosan a bőrhöz. Izgatott, ahogy csinálta, s még annál is jobban izgatott, hogy kitágult szemmel nézte. A farkam hegye nyirkossá-csuszamlóssá vált – akkor meggyorsította ujjait, szaporábban simította makkom karimájához.
Lihegtem, a testem megfeszült. Az utolsó pillanatokban ujjainak simogató érintését enyhe szorítás kísérte. Úgy éreztem, kiszakad a bensőm a gyönyörtől, felkiáltottam. Nem hagyta abba. A testem görcsösen összerándult, szinte elaléltam.
Ő kissé hátrább vonta mellét, leste, ahogy a magvam odafreccsen a mellrózsájára, végigcsorog a keble alján. Keze újra és újra lövellésre ingerelt.
Az utolsó cseppig kifejte a magvam. Akkor engedte ki ujjai közül a farkamat, amikor minden porcikámban reszkettem. Tenyerével végigkente bőrén a magvat. Elhanyatlott az ágyon, magához ölelt.
Hevertünk egymás mellett, mint a szélütöttek. Lótuszvirág az órájára tekintett, szemöldöke megrándult. Tudtam, a társát várja.
Sietve öltöztem. Kikísért, az ajtóban sejtelmesen mosolygott.
– Menj most már… Sokára kerülsz elő ismét?
Hát lehet ilyen nőnek ellenállni?

Kedves kis kaland a sógornőmmel

szerda, február 23rd, 2011

A történetet azzal kezdem, hogy amikor végeztem a főiskolán természetesen jő szokás szerint még csak véletlenül sem helyezkedhettem el a lakhelyemhez közel. Így ifjú házasokként a feleségemmel egy teljesen idegen környezetben az ország másik végében telepedtünk le. Szülőktől, rokonoktól távol aminek megvoltak az előnyei de a hátrányai is. A helyes kis sógornőm nevezzük Pancsának ezen időszakban Pesten dolgozott a barátjával, így gyakran nálunk töltötték a hétvégéket. Jó volt velük összejönni, vidámak voltuk, fiatalok élveztük az életet, nagyokat buliztunk.
Egyik ilyen alkalommal, a megérkezésüket követő reggel lazán csak úgy ádám kosztümben éppen a konyha felé tartottam, amikor álmosan kilépett a szobájukból Pancsa. Természetesen ő is hasonlóan volt öltözve. Abban a pillanatban nem is kapcsolt egyszerre, majd mikor rádöbbent meztelenségünkre, megengedett egy mosolyt és „Jó reggelt!” követően belépett a mosdóba. Nagyon elnyerte a tetszésemet, az apró melle, a barnított teste, a fazonos puncija. Igazán szép volt, fürdőruhában ugyan már többször láttam, de így azért teljesen más volt. Nem is siettem sehova megvártam, amíg végez.
Töltöttem gyorsan két pohár narancslevet, gondoltam neki is jól fog esni az esti iszogatás után.
Amikor kilépett a mosdóból már ott vártam. Ő rám nézett, majd egyszerre a pohárért nyúlt. Javaslatomra, hogy Andiékat ne zavarjuk még, had aludjanak, követett ki a tágas teraszra. A napozóágyak már teljes egészében napfényben úsztak. A nyári nap már ebben a korai órában is nagyon kellemes volt. Leültünk egymással szemben. Pancsa először egy kicsit feszélyezve érezte magát, a lábait összezárta igyekezett takarni magát. Majd ahogy beszélgetni kezdtünk, egyre jobban feloldódott. Az itallal végezve az ágyat megdöntöttem és lazán hátradőltem. Pancsa kíváncsi tekintete persze végig követett. Abban hamar egyetértettünk, hogy a két hétalvó egyhamar nem igen fog minket zavarni.
Most már ő is elengedte magát, sőt úgy vettem észre, hogy egy idő után mintha tesztelne. A kis eszmecserénk alatt a combjait egyre jobban széttárta, majd újra összezárta és ezt ismételgette. Szép lassan a szex is szóba került. Igyekeztem természetesen viselkedni, de ő csak tovább folytatta kis játékát. A kis puncija hamarosan gyöngyözni kezdett, ami neki fel sem tűnt, én viszont premier plánban követtem az eseményeket.
A farkam kezdett egyre jobban más formát ölteni. Kíváncsi voltam mit fog erre reagálni. Legnagyobb meglepetésemre bal kezével elkezdte a mellbimbóját morzsolgatni, a jobb kezével pedig lassan araszolgatva elindult a puncija irányába. Gondoltam rajtam nem fogsz ki és már a látványtól teljesen felágaskodott farkamra kulcsoltam a kezem, és elkezdtem a fitymámat szép lassan a makkomról eltávolítani, ezzel egy időben a heréimet morzsolgatni. Pancsa szemeiben szinte visszatükröződött a jelenet. Először egy kicsit elkerekedtek a szemei a meglepetéstől, majd a kéj utáni vágy jelei jelentkeztek. Erre rátettem egy lapáttal ütemesen el kezdtem verni a farkam, szememet le nem véve az egyre jobban gyöngyöző puncijáról. Pancsa ez alatt a középső ujját már mélyen magába csúsztatta, majd kivette azt és miután kéjesen leszopogatta a nedveit újra visszadugta.
Az átélt élmények hatására egy idő után a makkom hegyén megjelentek az első gyönyör cseppek. Mutatóujjammal ügyesen összeszedtem és lassan lenyaltam róla. Pancsa teljesen odalett ettől azonnal látszott rajta, hogy eddig ilyet még soha sem látott. Mindkét kezét a puncijára helyezve egyre gyorsabban dörzsölte, ujjazta magát. Hangosan zihálni kezdett és rövidesen a gyönyör hullámai futottak át a testén.
A látványtól teljesen begerjedtem a farkam szinte lüktetett. A makkom egyre jobban megduzzadt az előnedvem újra megjelent, de most szinte kispriccelt belőle, és ahogy megint lenyaltam az ujjaimról, láttam, hogy Pancsa ettől ismét azonnal elélvez. Szabadjára engedtem vágyaimat én is. Egy nagy adagot a magasba lövellve a levegő után kapkodva elélveztem. Majd az ütemes pumpálást követően újabb és újabb adagokat spricceltem a testemre. Már észre sem vettem, hogy Pancsa eközben már ott térdel az ágyam mellett és a kéjtől elvarázsolt tekintettel közelről figyeli a kezemet.
Arra eszméltem, hogy az egyik ujjával ügyesen terelgeti a felsőtestemet beborító spermafolyamokat, majd ahogy sikerült egybe terelni egy jó kis adagot az ujjára vette és élvezettel leszopta róla. Majd ugyan azt az ujját bedugta a puncijába és a nedveivel alaposan átitatta, majd az ajkaim felé közelítve felkínálta azt nekem. Élvezettel tisztítottam le a nyelvemmel. Majd ismét egy újabb sperma adagot varázsolt az ujjára, de most legnagyobb megdöbbenésemre nem szopta le azt teljesen róla, hanem egy keveset rajta hagyva, felém közelített az ujjával. Gondoltam lesz, ami lesz, nem fogsz ki rajtam, eltüntettem a saját nedvemet az ujjairól. Pancsa ettől teljesen odalett, azonnal ráhajolt a felsőtestemre, és mint egy kis cica, a maradékot a nyelvével élvezettel lefetyelve eltüntette.
A félárbocon lengedező farkam végig ott lüktetett az ajkai előtt, de azt legnagyobb sajnálatomra még véletlenül sem érintette, de a le-lecseppenő spermacseppeket azért szorgalmasan eltüntette.